|
Fehér Andrea
: Gróf Székely László önéletírása.
Erdélyi Múzeum-Egyesület, MTA BTK Történettudományi Intézet
, Magyarország, Budapest, Románia, Kolozsvár
, 2019, 528.
Cserey Gábor: Barót úrbéri felmérései a 18. század végén és a 19. század elején In: Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve. 1. kötet, szerk. Boér Hunor, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1999, 271–298.
Vincze Zoltán: Régi torockói sírkövek In: Acta 1997. A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve. 2. kötet, szerk. Boér Hunor, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1998, 151–176.
Demeter Lajos: A sepsiszentgyörgyi régi zsidó temető sírköveiről In: Acta 1996. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum Évkönyve. 2. kötet, szerk. Boér Hunor, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997, 137–146.
Demeter László: A baróti régi-, avagy Zathureczky-temető leírása In: Acta 1996. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum Évkönyve. 2. kötet, szerk. Boér Hunor, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997, 147–156.
Sipos Gábor: Jobbágy papok?: Tűnődések az erdélyi református lelkészcsaládok 17. századi jogállásáról In „Eklézsiáknak, egyházi szolgáknak egyetlenegy dajkája” Tanulmányok Bethlen Gábor egyházpolitikájáról, szerk. Dáné Veronka; Szabadi István , Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 2014, 75–84.
Binder Pál: Horvátország és Erdély Brassói lapok, 1992, 3., 4.
Bicsok Zoltán: A csíkszeredai Levéltárban őrzött ''Székely birtokoscsaládok iratgyűjteménye''. Areopolisz, 2014, 13, 213–252.
Hegyi Géza: Bálványosvár és a nagypolitika (1456-1463): A Várdai és a Iosonci Dezsőfi csalás küzdelme a bálványosi uradalomért. Erdélyi Múzeum, 2005, 67, 105–130.
Pakot Levente: Family composition and remarriage in rural Transylvania, 1838–1910. Demográfia, 2009, 5, 48–75.
Pakot Levente: Családok és háztartások két székelyföldi településen a 19. század második felében Demográfia, 2012, 4, 268–291.
Pakot Levente: Family composition, birth order and timing of first marriages in rural Transylvania. A case study of Szentegyházasfalu (Vlăhiţa) and Kápolnásfalu (Căpâlniţa), 1838-1940 Hungarian Historical Review, 2014, 1, 101–127.
|