|
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. TLA Pro-Print, Budapest-Csíkszereda, 1998, 597.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992. II. Szatmár, Szilágy, Bihar megye 1999, 800.; III. Arad, Krassó-Szörény, Temes megye. TLA Pro-Print, Budapest-Csíkszereda, 2000, 668.
Bíró Donát: Szászrégen és vidéke. Településtörténeti adalékok grafika: Ősz P. Zoltán; fényképek: Vass Jenő, Bíró Donát, Mentor, Marosvásárhely, 2006, 200.
Fazakas Ferenc: Haláltusa Erdélyben a fennmaradásért s. a. r. Katona Jenő, Felsőmagyarországi K., Miskolc, 2003, 151.
Kiss Tamás: Adminisztratív tekintet. Az erdélyi magyar demográfiai diskurzus összehasonlító elemzéséhez. Az erdélyi magyar népesség statisztikai konstrukciójáról Nemz. Kisebbségkutató Int. – Kriterion, Kolozsvár, 2010, 280.
Nyárády R. Károly: Erdély népesedéstörténete szerk. és előszó: Varga E. Árpád, KSH Lvt., Bp., 2003, 672.
Pál-Antal Sándor: A Székelyföld és városai. Történelmi tanulmányok és közlemények Mentor, Marosvásárhely, 2003, 431.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I–VI. Teleki L. Alaítvány – Pro-Print, Budapest – Csíkszereda, 1998–2002, ismeretlen.
Gidó Attila: Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918–1948 között Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013, 208.
Miskolczy Ambrus; Varga E. Árpád: Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében I–III. Pro-Print, Csíkszereda, 2014,
Miskolczy Ambrus; Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében Tarsoly, Bp., 2013, 256.
Pál-Antal Sándor; Pál-Antal Judit (szerk.): Székely székek a 18. században Mentor, Marosvásárhely, 2007,
Schuller, Friedrich; Teutsch, Friedrich: Az erdélyi szászok letelepedéséről szöveggond. Kónya Anna, Orpheusz, Bp., 2010, 88.
Pál-Antal Sándor: Áldozatok – 1956. A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban Mentor, Marosvásárhely, 2006, 428.
Pakot Levente
: STUD Statisztikai Tudósító 1933-1944. Repertórium I.
KSH Lvt.
, Budapest
, 2004, 486.
Pakot Levente
: STUD Statisztikai Tudósító 1933-1944. Repertórium II.
KSH Lvt.
, Budapest
, 2004, 129.
***: Bárdossy László miniszterelnök feljegyzése és utasítása br. Apor Gábor vatikáni követ számára. Budapest, 1941. június 25. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 250–253.
***: Budapest, 1940. aug. 30. után. Baumgartner Sándor külügyi sajtóelőadó kimutatása a Moldvában és Havasalföldön lakó magyarság számáról és felekezeti megoszlásáról az 1930. évi román statisztika alapján In: Magyarok kisebbségben és szórványban. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 1919–1978, szerk. Bán D. András; Diószegi László; Fejős Zoltán; Romsics Ignác; Vinnai Győző, Teleki László Alapítvány, Bp., 1995, 276–290.
Egry Gábor: A népszámlálás magyar nemzetiségűekre vonatkozó statisztikáinak értelmezési problémái: A magyar nemzetiségi öndefiníció tüköződése a népszámlálási adatokban In Magyar levéltári források az 1930. évi romániai népszámlálás nemzetiségi adatsorainak értékeléséhez, Szerk. Seres Attila; Egry Gábor, Kriterion, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2011, 39-48.
Pakot Levente: Az 1880-as népszámlálás. A hivatalos nemzetiségi statisztika intézményesülésének kezdetei a dualizmus kori Magyarországon In Nemzeti látószögek a 19. századi Magyarországon : 19. századi magyar nemzetépítő diskurzusok, szerk. Bolovan, Sorina Paula; Bolovan, Ioan; Gräf, Rudolf; Pădurean, Corneliu, Atelier, Budapest, 2010, 335–376.
F. Romhányi Beatrix: Kolostorhálózat – településhálózat – népesség. A középkori Magyar Királyság demográfiai helyzetének változásaihoz Történelmi Szemle, 2015, 1., 1–50.
Glósz József: A gabonakereskedelem feltétrendszere Magyarországon a 19. század első felében. A hiány és a felesleg területi mérlege Aetas, 2009, 4., 16–31.
Sasfi Csaba: Felekezetiség és a középiskolai szocializáció színterei. A magyarországi középiskolai diákság felekezeti viszonyai a 19. században Századok, 2010, 3., 563–593.
Sebők László: A romániai magyarok száma a népszámlálások és az egyéb statisztikák szerint Századok, 1992, 3-4., 382–402.
Szabó A. Ferenc: Népesedés, telepítés a századfordulón. Beksics Gusztáv nézetei Századok, 1992, 2., 227–258.
Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon Történelmi Szemle, 2014, 2., 179–202.
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálások tükérben. Magyarságkutatás, 1990, 35–122.
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság lélekszámáról. Tiszatáj, 1994, 8., 78–96.
Vofkori László: Székelyföld népessége a történeti-demográfiai adatok tükrében (1333–2002) Székelyföld, 2003, 3., 75–96.
Macrea-Toma, Ioan: Írói intézmények a román államszocializmusban. Ideológiai kiindulópontok és szakmai következmények Múltunk, 2011, 1., 78–124.
|