|
Buza János: Bethlen Gábor, a debreceni tőzsérek pártfogója Századok, 1997, 4., 955–962.
Csetri Elek: Az ön hasznáért iparkodó igyekezet Wesselényi Miklós: a politikus és a gazda. A Hét, 1997, 7., 9.
Csetri Elek: Társadalmi rendek, rétegek Erdélyben 1848 előtt. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 121–181.
Csetri Elek – Imreh István: Társadalmi rendek, rétegek Erdélyben 1848 előtt. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 121–181.
Demény Lajos: Mítoszok és valóság - a székely nemzettudat történelmi háttere. Magyar Tudomány, 1997, 11., 1309–1320.
Egyed Emese: Kard és penna. Magyar írók dilemmái a felvilágosodás idején. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 207–219.
Franchi Cinzia: Az erdélyi román iskoladráma kezdetei és forrásai. Helikon, 1997, 20., 19.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék anyaszéki státusának XVIII: századi újjáéledése és a kései székely rendi nacionalizmus. Székelyföld, 1997, 2., 109–118.
Horváth József: Egészségügyi helyzetkép a 16. században. Művelődés, 1997, 9., 27–30.
Illés Pál Attila: Két erdélyi fejedelem törekvése a lengyel trón megszerzéséért a kortársak tükrében. Művelődés, 1997, 12., 34–37.
Imreh István: Udvarhelyszék legrégebbi falutörvénye. Székelyföld, 1997, 1., 70–75.
Kiss András: Kolozsvár város önkormányzati fejlődése az 1458-as "unióig" és kiteljesedése az 1568-as királyi ítélettel. Erdélyi Múzeum, 1997, 3–4., 289–297.
Kordé Zoltán: Gondolatok a székely eredetkérdésről. Aetas, 1997, 2–3., 7–31.
Kovács Ferenc: Cserei Mihály Históriája. Látó, 1997, 2., 22–32.
Murgescu, Bogdan: The circulation of the Hungarian denars in the Romanian Principalities in the 16 th century. Numizmatikai Közlemények, 1997/1998, 39–44.
Nagy Levente: A Syrena-kötet radnótfáji másolata. Néhány adat a költő Zrinyi Miklós erdélyi irodalmi kapcsolataihoz. Erdélyi Múzeum, 1997, 3–4., 298–306.
Pál Judit: Az erdélyi örmény népesség számának alakulása és szerkezete a 18. században. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 104–120.
R. Várkonyi Ágnes: Amiről Bethlen Miklós önéletírása hallgat. Korunk, 1997, 7., 55–66.
Sroka A. Stanislaw: Lengyel püspök a középkori Erdélyben. Művelődés, 1997, 12., 37–38.
Szabó Csaba: Bornemissza János és a Báthoryak. Művelődés, 1997, 12., 38–40.
Szakály Ferenc: Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? Korunk, 1997, 7., 31–38.
Tonk Sándor: Adalékok a marosvásárhelyi kollégium megalakulásának történetéhez. Embernevelés, 1997, 1., 1–9.
Tóth István György: Bethen Gábor mókás temetési menete. Francisci András pálos szerzetes levele 1630-ból Történelmi Szemle, 1997, 1., 119–131.
Tóth T. Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. Művelődés, 1997, 11., 36–40.
Ungvári-Zrinyi Imre: Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században. Kellék, 1997, 8–9., 157–176.
Völgyesi Orsolya: A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830–1832) Aetas, 1997, 4., 45–62.
Bakk Pál: Az 1848-1849-es események Szentkatolnán. Művelődés, 1997, 10., 28–29.
Csetri Elek: A lengyel kérdés a reformkori és az 1848-as Erdélyben. Művelődés, 1997, 12., 30–32.
Csorba Géza: A Nagybánya-kép száz éve. Művelődés, 1997, 1., 24–28.
Egyed Ákos: Erdély magyarsága az önkényuralom korában. (1849-1867). Korunk, 1997, 1., 65–74.
|