| |
Pál Judit: "mind jobban kezd divatba hozatni Erdélybe a Király-hágón túli képviselőjelölti bécsempészés". Magyar képviselők Erdélyben a kiegyezés után Történelmi Szemle, 2010, 4., 549–562.
Sas Péter: Kelemen Lajos és a Hun Szövetség Művelődés, 2013, 12., 25–27.
Szász Zoltán: Magyarok, románok, szászok. Erdély 1867-1918. História, 1991, 2–3., 23-26.
Zepeczaner Jenő: Előtanulmány a megkésett Székelyföldi polgárosodásról. Korunk, 1994, 6., 108–114.
Benkő Levente: Lüget–Földvár. A második világháborús fogolytáborok történetéhez Művelődés, 2011, 7.,
Horváth Sz. Ferenc: Népcsoportpolitika, szociális kompenzáció és gazdasági jóvátétel. A holokauszt Észak-Erdélyben Múltunk, 2006., 3., 102–143.
Imreh István: Az 1942-es felmérés általános értékelése Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 259–262.
Iszlámov, Tofik: Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt Múltunk, 1994, 1-2., 17–51.
Kovács András: Dokumentum. "Amikor Ráduly pap kihozott bennünket..." Látó, 1994, 7., 80–83.
Kovács Ferenc: Kistörténelem három menetben. Látó, 1993, 11., 16–31.
Mezei Elemér: Észrevételek Tóth Pál Péter Szórványban című könyve kapcsán [Szórványban. A magyar és a vegyes (magyar–román, román–magyar) családok helyzete Észak-Erdélyben 1942–1944 között. Budapest 1999.] Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 263.
Neményi Ágnes: Tóth Pál Péter Szórványban című könyvének elemzése, különös tekintettel az erdélyi falusi család vagyoni helyzetére Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 295–301.
Németh László: Degré Alajos miniszteri biztos tevékenysége a székely szombatosok ügyében, 1941–1944 Történelmi Szemle, 2005, 1-2., 69–87.
Oláh Sándor: Adalékok szociálpolitikai gyakorlatokhoz, 1940–1944 Székelyföld, 2001, 11., 106–118.
Oláh Sándor: Erdélyi szövetkezetek 1940–1944 között (részlet egy hosszabb tanulmányból) Közgazdász Fórum, 2003, 6., 12–14.
Szavári Attila: Teleki Pál Erdély-politikájáról: értekezletek Erdélyben Magyar Kisebbség, 2011, 3–4., 191–282.
Tifán Magdolna: Édesanyám akkor kezdett siratni... A katonáskodás emlékei Székelyvarságon Örökségünk, 2007, 3., 10–11.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 271–313.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 251–258.
Tóth-Bartos András: Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után Magyar Kisebbség, 2005, 3–4., 401–413.
Vetési László: A könyv, és ami azután következik Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 302–311.
***: Az Erdélyi szövetség munkaterve. [Kolozsvár, Lyceum, 1917] Magyar Kisebbség, 2003, 2–3., 106–114.
Ádám Magda: A kisantant és a magyar kisebbségi kérdés. História, 1991, 2–3., 26-28.
Antal Imre: Néhány adat az 1944. évi Gyimes-völgyi harcokhoz Székelyföld, 2004, 8., 127–152.
Balázs Imre József: Az erdélyi magyar költészet az 1920-as években NyIrK - Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2007, 1–2., 3–26.
Balázs Sándor: Etnikum, kultúra, politikai opció. Korunk, 1991, 8., 970–976.
Balázs Sándor: Hatvanéves a "Huszonkét év" Magyar Kisebbség, 2002, 2., 175–189.
Balázsi Dénes: Változások a Homoród mentén. Művelődés, 1996, 1., 36–37.
Balogh Edgár: Vásárhelyi örökség. Látó, 1993, 10., 79–84.
Balogh Júlia: Szórványmagyarság, református egyház. Erdély 1919-1943. História, 1991, 5–6., 14-16.
|
