| |
Sipos Gábor: Bocskai István a magyar református egyháztörténet-írásban In "Frigy és békesség legyen" : A bécsi és a zsitvatoroki béke, szerk. Papp Klára; Jenei-Tóth Annamária, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 2006, 183–190.
Sipos Gábor: Az erdélyi református egyház Bocskai István korában In Emlékkönyv Tőkés István kilencvenedik születésnapjára, szerk. Adorjáni Zoltán, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2006, 649–654.
Sipos Gábor: István Bocskai in der ungarischen reformierten Kirchengeschichtsschreibung In "Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein" : Die Friedensschlüsse von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606), szerk. Barta János; Jatzlauk, Manfred; Papp Klára, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 2007, 165–173.
Sipos Gábor: Die Bedeutung des reformierten Kollegiums Gross-Enyed für Politik und Kultur in Siebenbürgen vom 17. bis zum 19. Jahrhundert In Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen : Helvetische Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918, szerk. Fata Márta; Schindling, Anton, Aschendorff Verlag, Münster, 2010, 139–153.
Sipos Gábor: Református levéltárügy Erdélyben; kitekintés a könyvtáros- és levéltáros képzésre In Egyházi gyűjtemények szolgálatában = În slujba colecțiilor ecleziastice : a gyulafehérvári milleniumi konferencia tanulmánykötete = volumul de studii al conferinței milenare din Alba Iulia, szerk. Bernád Rita, Editura Verbum, Kolozsvár, 2010, 125–128.
Sipos Gábor: Conceptul de „Unire” în contextul în care, după emiterea rezoluţiei din 14.04.1698, şi relaţia anumitor comunităţi locale româneşti cu conducerea Bisericii reformate (calvine) a fost numită tot Unire. Das Verständnis von „Union”, das vorlag, als man nach Erlass der Resolution vom 14.4.1698 auch das Verhältnis bestimmter rumänischer Ortsgemeinden zur reformierten Kirchenleitung als „Union” bezeichnete "In Die Union der Rumänen Siebenbürgens mit der Kirche von Rom. Unirea românilor transilvăneni cu Biserica Romei", szerk. Marte, Johann; Ioniţă, Viorel; Mârza, Iacob; Stanciu, Laura; Suttner, Ernst Christoph, Editura Enciclopedică, Bukarest, 2010, 238–243.
Sipos Gábor: A szilágyi református egyházmegye régi oklevelei In Örök Szilágy : Aeterna Sylvania, szerk. Bálint István János, Cerberus Kft., Budapest, 2010, 1005–1009.
Sipos Gábor: Az erdélyi református egyházközségi levéltárak forrásértékéről In A történetíró elhivatottsága : Emlékkönyv Szabó Miklós születésének 80. évfordulójára, szerk. Pál-Antal Sándor; Sigmirean, Cornel; Simon Zsolt, Mentor, Marosvásárhely, 2012, 359–362.
Sipos Gábor: A Kolozsvári Református Egyházmegye múltja In A Kolozsvári Református Egyházmegye templomai, szerk. Magyari Hunor; Juhász Ábel, Erdélyi Református Egyházkerület , Székelyudvarhely, 2012, 8–10.
Sipos Gábor: A 18. századi erdélyi református arisztokrácia vallási öntudatáról In Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe : Learning, Intellect and Social Rules: Aristocrats in Hungary and Europe, szerk. Bárány Attila; Orosz István; Papp Klára; Vinkler Bálint, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 2014, 465–472.
Sipos Gábor: Jobbágy papok?: Tűnődések az erdélyi református lelkészcsaládok 17. századi jogállásáról In „Eklézsiáknak, egyházi szolgáknak egyetlenegy dajkája” Tanulmányok Bethlen Gábor egyházpolitikájáról, szerk. Dáné Veronka; Szabadi István , Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, Debrecen, 2014, 75–84.
Murádin János Kristóf: A "robotosok" érdekében tett erőfeszítések, hazatérésük régiónként: Romániában In „Itt volt a végállomás” : Halálos áldozatokkal járó német- és magyarellenes tevékenységek a Kárpát-medencében 1944–1949, szerk. Bognár Zalán, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs, 2015, 163–169.
Murádin János Kristóf: Hit és politika a visszacsatolt Észak-Erdélyben: A református egyház súlya és szerepe az Erdélyi Pártban 1940 és 1944 között In Hagyomány, Identitás, Történelem (HIT2018) Református egyháztörténeti konferenciák I, Károli Gáspár Református Egyetem és L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2019,
***: Dokumentumok. A Művelődési Minisztérium Közleménye. A Hét, 1991, 31., 1.
***: Kolozsvár változó terei - kerekasztal-beszélgetés Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2006, 2., 119–133.
***: Féltett családi ereklyék. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Mikes Zsigmonddal és Vályi Zsuzsannával Korunk, 2013, 6., 36–43.
***: Szórványszolgálat. Művelődés, 1993, 3., 11–12.
***: Keresztény Magvető. Művelődés, 1993, 5., 17.
***: Orvossors ─ történelmi háttérrel. Máthé Éva beszélgetése dr. Dóczy Pál-István professzorral Székelyföld, 1998, 5., 38–49.
***: "A bika havában születtem, tehát nem adom fel könnyen a harcot". Máthé Éva interjúja dr. Csedő Károly professzorral Székelyföld, 1998, 1., 52–58.
***: "Mi székelyek, Attila népének leszármazottjai vagyunk…" Simó Márton beszélgetése László Gyulával Székelyföld, 1998, 7., 41–48.
***: A római limestől a koraközépkori magyar határig. Oláh-Gál Elvira interjúja dr. Ferenczi István régésszel Székelyföld, 1998, 9., 32–45.
***: "…Szerencsésnek mondhatom magam…" Kovács Levente rendezővel Balási András beszélget Székelyföld, 1999, 12., 56–63.
***: A tífuszosok tányérjából ettünk… Gagyi-Balla István beszélgetése Kelemen Csongorral Székelyföld, 2000, 2., 66–87.
***: "Kötelességemnek éreztem, hogy jó fogorvosokat képezzek…" Máthé Éva beszélgetése dr. Bocskay István professzorral Székelyföld, 2001, 1., 40–49.
***: Sorsom a régi könyvekhez kötött. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Muckenhaupt Erzsébet muzeológussal Székelyföld, 2002, 11., 51–63.
***: Kisebbségekről, sokoldalúságról és a virtuális somlyói búcsúról. Simó Márton beszélgetése Cselényi László filmrendezővel Székelyföld, 2003, 1., 49–60.
***: Nem sikerült minden úgy, ahogy elképzeltük. Daczó Katalin beszélgetése dr. László Attila régésszel Székelyföld, 2003, 4., 42–51.
***: A történések színe és visszája. Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral I., II., III., IV. Székelyföld, 2003, 6., 7., 8., 9., 43–74., 27–58., .
***: A sors jelölte ki számomra a feladatokat. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Lányi Szabolcs professzorral Székelyföld, 2003, 11., 47–57.
|
