| |
Lipcsey Ildikó: Százhárom nap. Budapest első román megszállásának kronológiája )1919 augusztus 4 - 1919. november 14.) Erdélyi Magyarság, 1999, 19–25.
Papp Barbara: "Magvető vagyok". Egy parasztember identitásai Aetas, 2008, 3., 128–140.
Romsics Ignác: Az angolszász hatalmak és a trianoni békeszerződés. História, 1995, 5-6., 6-9.
Romsics Ignác: A brit külpolitika és a "magyar kérdés" 1914–1946 Századok, 1996, 2., 273–339.
Sas Péter: „Egy emberből az marad meg, ami az emberek emlékezetében róla megmarad”. Interjú a 90 éves Kiss András nyugalmazott főlevéltárossal I., II., III. Művelődés, 2012; 2013, 11., 12., 1., 27–31., 23–27., .
Tófalvi Zoltán: Sabin Manuilă lakosságcsere terve Székelyföld, 2009, 1., 130–154.
Tokody Gyula: Magyarország integritása és a német diplomácia 1918/19-ben Századok, 1996, 2., 383–402.
Varga Zsuzsanna: Földreformok a II. viláháború után Közép- és Kelet-Európában Történelmi Szemle, 2015, 4., 583–606.
Vass Zoltán: Reflexiók egy önéletrajzra Székelyföld, 2000, 11., 125–135.
Vermes Gábor: Tradicionalitás és a modernitás hajnala a 18. századi Magyarországon Aetas, 2005, 1-2., 213–230.
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. március 29. – április 6.) Székelyföld, 2009, 10., 87–109.
***: A tordai csata. Haditudósítás a katonáról. Helikon, 1994, 20., 22.
Achim, Viorel: A második világháború évei alatti román lakosságcseretervekről Múltunk, 2007, 4., 4–17.
Ádám Magda: Nagyhatalmi elképzelések a trianoni határokról. História, 2002, 1., 14-18.
Ádám Magda: Román külügyminiszter a két világháború között. Nicolae Titulescu. História, 1994, 9., 21-23.
Arens Meinolf: Egy etnikus csoport a totalitárius népességpolitika feszültségmezejében. A moldvai magyarok/csángók a román–magyar–német kapcsolatok tükrében (1944) Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 71–104.
Bartha Miklós: Háborús napló Székelyföld, 2002, 8., 128–141.
Friessner Hans: A tordai csata. Egy német emlékirat. (Hans Friessner: Árulások, vesztett csaták. A Wehrmacht harcai Magyarországon 1944-45-ben. Részlet) Helikon, 1994, 20., 20.
Gosztonyi Péter: A tordai csata. A történetírás madártávlata. (Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban, Részletek.). Helikon, 1994, 20., 20.
Hollósy-Kuthy László: A tordai csata. A hadszíntér parancsnoka. (Hollósy-Kuthy László: Don, Torda, Kárpátok. Részletek). Helikon, 1994, 20., 21.
Koszta István: Impérium születik Keleten Székelyföld, 2011, 6., 73–90.
Mariska Zoltán: Apáthy István politikai szereplése és pere Korunk, 2006, 3., 77–89.
Sebastian, Mihail: Napló Látó, 2009, 4., 7–25.
***: Hadak után. Demeter Bélának, a kolozsvári EMGE-központ kiküldöttjének jelentése az 1944. december 1. és 1945. január 2. között tett észak-erdélyi körútjáról Székelyföld, 1999, 8., 50–64.
***: Az Antonescu-per Székelyföld, 2003, 1., 61–116.
Benkő Levente: A tervszerű merénylet. Sztálin generalisszimusztól kezdve a romániai munkatáborokig Korunk, 2003, 2., 87–99.
Fülöp Mihály: A Quai d'Orsay 1945. szeptember 6-i Erdély-terve Századok, 2007, 1., 87–102.
Gidó Attila: A holokauszt mérlege. 1946-os helyzetkép az észak-erdélyi zsidóságról Regio, 2010, 3., 116–148.
Nagy Mihály Zoltán – Vincze Gábor: Észak-Erdély másodszori "felszabadulásának" előzményei. A román közigazgatás visszatérése és kiutasítása Észak-Erdélyből (1944. szeptember–november) Székelyföld, 2000, 5., 96–119.
Romsics Ignác: Békecsinálók, 1947. Az 1947. évi párizsi békeszerződés előzményei. História, 2000, 4., 11-15.
|
