| |
Zahorán Csaba: Trianonról újra és újra. Regio: Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 2017, 25 (1) , 166–174.
Patakfalvi-Czirják Ágnes; Zahorán Csaba: “Románok vagyunk és punktum.” Magyar kisebbség: Nemzetpolitikai szemle, 2016, 21 (1), 99-159.
Patakfalvi-Czirják Ágnes; Zahorán Csaba: Patrióta és állampolgári moldovanizmus között. Magyar kisebbség: Nemzetpolitikai szemle, 2016, 3-Apr, 120-134.
Zahorán Csaba: Trikolórok, farkasok és turulok földje. Regio: Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 2016, 24 (1), 226–281.
Miroslav Michela; Zahorán Csaba: Variációk egy témára. Limes: Tudományos Szemle, 2010, 4, 05.-06.
Zahorán Csaba: Régi konfliktusok, új szereposztás: románok és magyarok a Székelyföldön az 1989-es fordulat után. Limes: Tudományos Szemle, 2009, 22 (4), 41-50.
Zahorán Csaba; Kollai István: Trianon a román és szlovák köztudatban. Kommentár, 2007, 2(3), 35-44.
Ablonczy Balázs: "It Is an Unpatriotic Act to Flee?" : The Refugee Experience after the Treaty of Trianon. Between State Practices and Neglect Hungarian Historical Review, 2020, 9, 69–89.
Ablonczy Balázs: Százéves adósság: A Lendület Trianon 100 Kutatócsoport eredményeiről Magyar Tudomány, 2020, 181, 786–794.
Ablonczy Balázs: „Kétéltűek”? A Trianon utáni menekülés és annak rajzai a korszak irodalmában. Korunk, 2020, 31, 110–121.
Ablonczy Balázs: Száz év után: A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-Trianon 100 Kutatócsoportjának kutatásairól Új Nézőpont, 2019, 6, 63–70.
Ablonczy Balázs: Menni vagy maradni? Az 1918 utáni távozás és a helyben maradás motívumai az emlékiratokban Pro Minoritate, 2018, 4, 77–99.
Ablonczy Balázs: 1920 – Mi lett volna, ha nincs Trianon? Rubicon, 2018, 29, 18–28.
Ablonczy Balázs: Rettenetes év: A párizsi békekonferencia és Magyarország, 1919-1920 Rubicon, 2017, 4–13.
Ablonczy Balázs: Trauma, Tabu, Kult – Trianon und die Auslandsungarn Osteuropa, 2011, 303–314.
Ablonczy Balázs: Átok és könyörgés : levelek Teleki Pál miniszterelnökhöz a második zsidótörvény időszakában. Szombat, 2008, 20, 15–18.
Ablonczy Balázs: Trianon-problémák. Kommentár, 2007, 2, 57–67.
Ablonczy Balázs: A revízió támogatói és vámszedői külföldön. Rubicon, 2005, 16, 13–14.
Ablonczy Balázs: Az ország élén (1920-1921). Rubicon, 2004, 15, 23–26.
Ablonczy Balázs: Vissza a politikába, 1938-1941. Rubicon, 2004, 15, 55–61.
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Rubicon, 2002, 13, 24–30.
L. Balogh Béni: Erdély Nagy-Romániában: 1918–1919. Új szó (Pozsony) szalon, 2019, 13, 14–15.
L. Balogh Béni: "Erdély kell nekünk!" A hazai és az anyaországi románok 1913-ban. Transindex: A napos oldal, 2014,
Bicsok Zoltán; Kósa Béla: '…hogy itten Csíkban is egy patika állítassék fel, szükségesnek látszik…'': Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855). A csíki székely múzeum évkönyve, 2016, 11–12, 57–87.
Biró Annamária: Körmöczi János és a göttingeni történet- és államtudományok. Keresztény magvető, 2014, 3–4, 365-381.
Biró Annamária: Egy régi irodalomtörténeti monográfia mai tanulságai. Korunk, 2013, 24, 115-117. .
Biró Annamária: A nő városa egy apás korban: Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai, Kalligram, Pozsony, 20. Helikon, 2011, 20, 17–18.
Biró Annamária: Fekete János: Magyarok történetei. Erdélyi Múzeum, 2011, 73, 170–178.
Biró Annamária: „Bestimmt einen Platz auch für uns im Tempel der Vaterlandsanbetung, und sei es auf der Empore“: Diskurse über die Rolle der Frauen in der Politik an der Wende des 18. zum 19. Jahrhundert in Ungarn. Web-Fu-Elektronische Beitrage des Instituts für Finno-Ugristik, 2011, 11, 1–13.
Biró Annamária: "A Schlözer majd kiszerkeszti őket..." Korunk, 2009, 20, 39–46.
|
