| |
***: Az aradi Szabadság cikke a Lőkösházáról visszafordított 101 pusztinai csángó kálváriájáról (1947. augusztus 5.) In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 305.
***: Gyöngyössy István, követségi tanácsos jelentése Mihályffi Ernő megbízott külügyminiszternek Avram Bunaciu belügyminisztériumi vezértitkárral a 101 csángó ügyében folytatott megbeszélésről. Bukarest, 1947. augusztus 13. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 306–307.
***: A Magyar Távirati Iroda jelentése a kolozsvári Világosságban megjelent, a csángók helyzetével foglalkozó cikkről. Bukarest, 1947. augusztus 13. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 307–308.
***: A Világosság interjúja Kompot Péter lészpedi csángó legénnyel. Kolozsvár, 1947. augusztus 27. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 308–310.
***: Ismeretlen lészpedi csángó levele a Magyarországra telepedett rokonokhoz. Lészped, 1947. december 7. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 311–312.
***: Domokos Pál Páter kérelme Pázsint Ödön miniszterelnökségi osztályfőnökhöz, mellékelvén a lészpedi Ignác István hozzá írott levelét. Bukarest, 1947. december 10. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 313–314.
***: Tóth György, lészpedi csángó levelea Magyarországra telepedett gyermekeihez. Lészped, 1948. május 26. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 319.
***: Erős Antal, pusztinai csángó levele a Magyarországra telepedett sógorához. Pusztina, 1948. június 30. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 320.
***: László Antal, hidegkúti csángó levele a Magyarországra telepedett sógorához. Bukarest, 1948. július 7. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 321.
***: Zöld Ferenc levele a Magyarországra telepedett testvéréhez és sógorához. Lészped, 1948. december 19. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 322.
***: Zöld Ferenc újabb levele a Magyarországra telepedett testvéréhez és sógorához. Lészped, 1949. február 25. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 322–324.
Barabás Béla; Sebők László; Süle Andrea: Kapcsolatok az anyanemzettel In: Hetven év. A romániai magyarság története 1919–1999, szerk. Diószegi László; R. Sülé Andrea, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1990, 110–115.
Vincze Gábor: Csángósors a II. világháború után In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 203–250.
Vincze Gábor: A kolozsvári magyar konzulátus – mint az 1945 utáni magyar–román államközi kapcsolatok egyik neuralgikus kérdése In: Kolozsvár 1000 éve. A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai, szerk. Dáné Tibor Kálmán; Egyed Ákos; Sipos Gábor; Wolf Rudolf, Erdélyi Múzeum-Egyesület – Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, 270–278.
Hegyeli Attila: "Mint a gomba, ide benőttek..." Moldvai csángók vendégmunkája Magyarországon In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 163–174.
Salat Levente: A romániai magyarság közösségi integrációjának háromszintű modellje In: Romániai magyar évkönyv 2002, szerk. Bodó Barna, Szórvány Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Temesvár – Kolozsvár, 2002, 58–68.
Tasnádi Erika: Moldvai csángók és magyar táncházasok érintkezései In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 175–178.
Egry Gábor: Nationalism in historical constructs of the nation in Hungary In Understanding Central Europe, Szerk. Marczin Moskalewicz; Wojchiech Przybylski, Routledge Taylor & Francis Group, New York, London, 2018, 198-204.
Egry Gábor: Kérdések és válaszok a "Horthy korról" c. kötetben In A Horthy-korról, Szerk. Ignácz Károly, Napvilág Kiadó, Budapest, 2015,
Ablonczy Balázs: Székely identitásépítés Magyarországon a két világháború között. In Székelyföld és a Nagy Háború : Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából., Szerk. Orbán Zsolt, Csíkszereda Kiadóhivatal, Románia, Csíkszereda, 2018, 467–485.
Ablonczy Balázs: Lendületet vesz a Trianon-kutatás. In Történészek története : Kutatók pályájukról, hivatásukról, eredményeikről., Szerk. Czeferner Dóra; Szőts-Rajkó Kinga; Szőts Zoltán Oszkár, Újkor Alapítvány, Fakultás Kiadó, Magyarország, Budapest, 2018, 13–19.
Ablonczy Balázs: Világvége. Magyarországi elitváltás 1945 után az emlékiratok tükrében – erdélyi kitekintéssel. In Folyamatok a változásban. : A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a XX. században., Szerk. Ablonczy Balázs; Fedinec Csilla, Teleki László Alapítvány, Magyarország, Budapest, 2005, 257–269.
L. Balogh Béni: Hromadné deportácie civilného obyvateľstva z Maďarska v rokoch 1944–1945 / Abduction of civil population from Hungary in the years 1944–1945. In Cena víťazstva : Odvlečenie obyvateľov z územia Československa, Maďarska a Poľska do Sovietskeho zväzu v rokoch 1944–1945., Szerk. Pekár Martin; Simon Attila; Tokárová Zuzana, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákia, Somorja, 2017., 97–104.
L. Balogh Béni: Bevezető. In "Törvényes" megszállás : Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között., Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország, Budapest, 2015., 13–67.
L. Balogh Béni: A román-magyar lakosságcsere kérdése 1940–1947 között. In Földönfutók : A Magyarországot érintő kényszertelepítések a II. világháború után., Szerk. Olti Ágoston; Cholnoky Gy.;, Lucidus Kiadó, Magyarország, Budapest, 2008., 9–42.
Biró Annamária: Lajos Hatvany in Berlin: Versuch einer Netzwerkanalyse. In Ein Land mit Eigenschaften: Sprache, Literatur und Kultur in Ungar in transnationalen Kontexten: Zentraleuropäisch Studien für Andrea Seidler, Szerk. Csire Márta; Erlinghagen Erika; Gáti Zsuzsa; Pesti Brigitta; Müller-Funk, Wolfgang, Praesens, Ausztria, Wien, 2015, 293–305.
Biró Annamária: Schlözer und Ungarn. In August Ludwig (von) Schlözer in Europa, Szerk. Duchhaedt, Heinz; Espenhorst, Martin, Vandenhoeck und Ruprecht, Németország, Göttingen, 2012, 69–86.
Borsi-Kálmán Béla: Az 1849 utáni első évtizedek román valósága Oroszhegyi Józsa és Veress Sándor munkásságában. In Magyar történettudomány az ezredfordulón : Glatz Ferenc 70. születésnapjára., Szerk. Gecsényi L.; Izsák L., MTA Társadalomkutató Központ, Magyarország, Budapest, 2011, 585–598.
Főcze János: La mémoire de la révolution de 1918 après la Deuxième Guerre mondiale en Hongrie In Mémoires et usages de 1918 dans l'Europe médiane, Szerk. Antoine Marès, Université de Paris-Sorbonne, Institut d'études slaves, Párizs, 2020, 77-85.
Miskolczy Ambrus: Modern román nemzet a "régi" Magyarországon, 1867-1918 In Kisebbségben és többségben, szerk. Biró Sándor, Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002, 512–522.
|
