|
Lajos Veronika: Modernizáció és társadalom a moldvai csángó közösségekben: kérdésfelvetések a migráció témakörében In: A moldvai csángók. Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák, szerk. Diószegi László, Teleki László Alapítvány, Bp., 2006, 177–184.
Pálffy Zoltán: Moldvai csángó fiatalok erdélyi iskolákban In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 179–192.
Pávai István: Etnonimek a moldvai magyar anyanyelvű katolikusok megnevezésére In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 69–82.
Szikszai Mária: Csoortok, határok, identitások In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 97–102.
Szilágyi N. Sándor: Nyelvi jogok, egyházi nyelvhasználat. A magyar nyelvű mise kérdése Moldvában In: A moldvai csángók. Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák, szerk. Diószegi László, Teleki László Alapítvány, Bp., 2006, 107–113.
Tampu Ferenc: A moldvai csángókérdés a román képviselők parlamenti felszólalásaiban In: Moldvai csángók és a változó világ, szerk. Diószegi László, Teleki László Alapítvány – Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria egyetemi Központ, Szombathely – Budapest, 2009, 91–101.
Tampu Ferenc: Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a 20. század fordulóján In: A moldvai csángók. Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák, szerk. Diószegi László, Teleki László Alapítvány, Bp., 2006, 201–218.
Tánczos Vilmos: A Tatros menti székelyes csángók magyar nyelvismerete 2008-ban In: Moldvai csángók és a változó világ, szerk. Diószegi László, Teleki László Alapítvány – Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria egyetemi Központ, Szombathely – Budapest, 2009, 177–222.
Tasnádi Erika: Moldvai csángók és magyar táncházasok érintkezései In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 175–178.
Turai Tünde: Történeti tudat vizsgálata Klézsén In: Csángósors, szerk. Pozsony Ferenc, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1999, 131–144.
***: A moldvai csángó-magyarok. Rubicon, 1999, 9–10., 24.
***: "Feltett szándékom volt, hogy Romániába megyek, s ott is maradok…" Mirk Szidónia-Kata beszélgetése Lükő Gáborral Székelyföld, 1999, 11., 48–70.
***: Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott… Tánczos Vilmos beszélgetése Domokos Pál Péter néprajzkutatóval Székelyföld, 2001, 6., 43–54.
***: A csángók világában benne van a magyar sorskérdések mindegyike… Mirk László beszélgetése Halász Péter néprajzkutatóval Székelyföld, 2003, 11., 103–122.
***: "Be kell vallanom, hogy annak idején az időutazás vágya vitt engem Moldvába". Mirk Szidónia-Kata beszélgetsése Tánczos Vilmos néprajzkutatóval Székelyföld, 2009, 10., 125–161.
Agyagási Levente: Megfogyva bár, de megtörve nem. Művelődés, 1999, 4., 12–13.
Antal Árpád: Kései számvetés csángóügyben. Tények és vallomások Székelyföld, 2002, 11., 93–121.
Arens Meinolf: Jegyzetek a moldvai csángók múltjához és jelenlegi helyzetéhez (I.) [Köllő Annamária fordítása] Korunk, 2005, 8., 76–81.
Bereczki András: Románia népességének alakulása 1930-1992 között. Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 76–98.
Domokos Pál Péter: A moldvai csángómagyarok vándorapostola. Oláh-Gál Elvira interjúja. Székelyföld, 1998, 7., 98–108.
Ferenczi Géza: Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez III. Korunk, 1990, 5., 628–637.
Halász Péter: Kivándorlás, bevándorlás? Székelyek migrációja Moldvába/n Székelyföld, 2010, 2., 119–137.
Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. Művelődés, 1992, 2., 11–12.
Iancu Laura: Kalendáris szokások a moldvai Magyarfaluban Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 145–164.
Kinda István: A papi státus deszakralizációja a moldvai csángó falvakban Székelyföld, 2005, 4., 133–144.
Miskolczy Ambrus: A "román jelenség" francia szemmel, avagy Catherine Durandin "trilógiája". Erdélyi Múzeum, 1999, 1–2., 31–43.
Péntek János: A belső tagolódás kérdése a moldvai magyarban a szóföldrajz alapján NyIrK - Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2006, 1–2., 29–52.
Peti Lehel: Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése Székelyföld, 2007, 5., 99–116.
Sántha Attila: A moldvai Hârlău (Horló) város nevének eredetéről Székelyföld, 2009, 12., 104–116.
Sántha Attila: A valamivel való ellátottságot kifejező, magyar -gy, -dvagy-sdképzős helynevek Moldvában. Corod (Kóród), Corogea (Kórógy), Cuejdiu (Kövesd), Helegiu (Halogy). Székelyföld, 2010, 11., 125–138.
|