| |
Krizbai Andrea – Dinu Antonia: Tatrangi hagyományok és népszokások Művelődés, 2008, 3., 23–25.
Lajos Veronika: Gyógyítás – mágia – vallás. Funkcionálisan működő vallásos világkép Romániában Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2009, 1., 69–92.
Murvai Olga: Az egyén mint anyanyelvének "színhelye". Egy Nagyenyedi tanácskozás margójára. A Hét, 1995, 22., 4.
Péntek János: A belső tagolódás kérdése a moldvai magyarban a szóföldrajz alapján NyIrK - Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2006, 1–2., 29–52.
Peti Lehel: Kulturális képzelet és a "történelem szimbolizálása". Társadali válsághelyzetek és látomások a moldvai csángó falvakban Korunk, 2012, 2., 30–37.
Peti Lehel: Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése Székelyföld, 2007, 5., 99–116.
Pozsony Ferenc: A moldvai csángók identitásáról Provincia, 2001, 10 (16)., 8–9.
Sylvester Lajos: Mivé lettél csángó magyar? Vérmezői beszélgetés Székelyföld, 1997, 2., 122–129.
Tánczos Vilmos: Etnográfusi történetek a csángó nyelv identitásáról Székelyföld, 2007, 12., 111–121.
Tánczos Vilmos: Erdély János (1891–1983) bogdánfalvi szentember és népénekei. A 75 éves Jáki Sándor Teodóz OSB tiszteletére Székelyföld, 2004, 10., 126–144.
Tánczos Vilmos: A moldvai csángók asszimilációja történeti perspektívában. Szempontok, források, kutatási feladatok Székelyföld, 2006, 11., 114–136.
Tankó Gyula: Új hagyományok születése Székelyföld, 1998, 7., 109–133.
Tankó Gyula: Teherbeesett leány Székelyföld, 2000, 2., 94–119.
Tankó Gyula: "Mikor a köd Palánka felé megy, jó idő lesz!" Jóslások és hiedelmek Gyimesben Székelyföld, 2000, 11., 106–123.
Tankó Gyula: Öngyilkosság a Gyimesekben Székelyföld, 2004, 7., 119–138.
Turai Tünde: A klézseiek erdettudata. Művelődés, 1999, 1., 19–21.
Veress Emese Gyöngyvér: Divatos-e a koporsó? A barcasági csángók sorsfordító rítusának változása az elmúlt 250 évben Művelődés, 2010, 9., 28–31.
Vetési László: Szórványgondjainkról. Korunk, 1991, 11., 1326–1331.
Vincze Gábor: A moldvai csángó-magyarok modernkori történetének áttekintése Székelyföld, 2002, 8., 45–82.
Zsók Béla: A Dévára települt bukovinai székelyek kapcsolata a környező románsággal. Erdélyi Múzeum, 1994, 3–4., 70–74.
Barszczewska Agnieszka: A moldvai csángók identitáskérdése (1860–1916): politikai tényezők Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 9–28.
Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején – Ploiești példáján Századok, 2002, 1., 3–30.
Seres Attila: A magyarországi segélyezés szerepe a moldvai csángók egyházi oktatásában a XIX. század végén Székelyföld, 2004, 6., 85–118.
Arens Meinolf: Egy etnikus csoport a totalitárius népességpolitika feszültségmezejében. A moldvai magyarok/csángók a román–magyar–német kapcsolatok tükrében (1944) Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 71–104.
Ferenczi Géza: Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez III. Korunk, 1990, 5., 628–637.
Seres Attila: Domokos Pál Péter missziója a bukaresti magyar követségen (1940–1941) Magyar Kisebbség, 2009, 3–4., 276–321.
Peti Lehel: Transznacionális életformák és szekták. A moldvai csángó falvakban jelentkező új vallási jelenségek interpretációs lehetőségeiről Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 47–70.
Simon Boglárka: Hogyan „boldogulnak” a csángók? Az identitás kinyilvánításának versus elrejtésének stratégiái egy moldvai közösségben Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2005, 1., 9–28.
***: A moldvai csángó-magyarok. Rubicon, 2012, 1–2., 59.
Ferenczi István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál. Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 9–40.
|
