| |
Csoma Zsigmond – Tüdősné Simon Kinga: Virág és virágkultúra a késő reneszánsz erdélyi kertekben (16–17. század) Korunk, 2010, 1., 24–32.
Csorba Csaba: Tricentenarium Rákóczianum. 300 éve tört ki a kuruc szabadságharc. Művelődéstörténeti áttekintés a Rákóczi-szbadságharc koráról Művelődés, 2003, 10., 17–22.
Csorba László: Kora-újkori egyháztörténelem a román-magyar kutatásokban. História, 2008, 4-5., 9-13.
Csukovits Enikő: Késő középkori leírások Erdély-képe Erdélyi Múzeum, 2005, 3–4., 86–104.
Czigány István: A Rákóczi-szabadságharc hadserege. Rubicon, 2004, 1., 13-19.
Dáné Veronika: "Minden birodalmak... törvénnyel is oltalmaztatnak". Az Erdélyi Fejedelemség törvénykezése Korunk, 2013, 3., 50–56.
Dávid Péter: Losonczi Bánffy György, Erdély kormányzója Aetas, 2008, 4., 47–64.
Demény Lajos: Rendkívüli forrás a Rákóczi szabadságharc erdélyi hadseregéről. A Hét, 1995, 2., 13.
Demény Lajos: Gazdálkodás és társadalom Székelyföldön Bethlen Gábor korában Századok, 2001, 4., 907–953.
Demény Lajos: Az 1437. évi unio trium nationum mítosza Székelyföld, 1999, 6., 77–85.
Demény Lajos: A katonanépesség adottságai Kászonban és részvétele az erdélyi hadjáratokban Buda 1686. évi felszabadítása előtt Székelyföld, 2005, 11., 97–117.
Demény Lajos: Báthori István és a székely gyalogpuskás rend felállítása. Két kiadatlan udvarhelyszéki darabonti kiváltságlevél 1575-ből és 1576-ból Történelmi Szemle, 2001, 3-4., 159–185.
Drăgan Ioan: Az erdélyi román nemesség a 16-18. században (II.) (Rigán Lóránd fordítása) Korunk, 2011, 8., 81–90.
Dukrét Géza: Tricentenarium Rákóczianum. 300 éve tört ki a kuruc szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc kapcsolata a Partiummal és Erdéllyel Művelődés, 2003, 10., 22–24.
Egyed Ákos: A székelyek katonai szerepe és hadrendszere. Rubicon, 2000, 23–25., 28–29.
Egyed Ákos: Erdély az 1848-as forradalom előtt. A Hét, 1991, 9., 10., 11., 8., 11–12., 11.
Egyed Ákos: Erdély önkormányzati kérdései az 1790-91-i országgyűlésen. Korunk, 1996, 8., 81–85.
Egyed Ákos: Üdvözlet Erdélyből Századok, 2011, 4., 801–804.
Egyed Emese: Kard és penna. Magyar írók dilemmái a felvilágosodás idején. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 207–219.
Egyed Emese: Versjelhagyás, erdélyi utóreneszánsz (Sándorffy, Barcsay, Teleki Domokos) Erdélyi Múzeum, 2007, 3–4., 167–179.
Entz Géza: Középkori udvarházak Erdélyben. Korunk, 1992, 4., 109–113.
Enyedi Sándor: Magyar játékszín a XVIII. század végén. A Hét, 1992, 17., 5.
Enyedi Sándor: Magyar játékszín a XVIII. század végén. A Hét, 1992, 17., 5.
Fábián Gabriella: Adatok az Élő Rózsafűzért társulatok székelyföldi megjelenéséhez Erdélyi Múzeum, 2014, 1., 68–83.
Fazekas Sándor: Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai Századok, 2008, 4., 999–1020.
Fehér János: Az olaszteleki Daniel-udvarház és 17. századi falképei Korunk, 2015, 1., 44–55.
Fejér Tamás: A fogarasi református eklézsia egyházjogi státusa a 17. században Erdélyi Múzeum, 2012, 3., 124–137.
Fejér Tamás: Bornemissza Anna fejedelemasszony 1675. évi rendelete és a fogarasföldi román gyülekezetek Erdélyi Múzeum, 2013, 4., 52–63.
Ferenczi Géza: Délkelet-Erdély kora középkori határvédelmi rendszeréről Székelyföld, 2006, 11., 53–64.
Ferenczi István: Északkelet-Erdély Árpád-kori védelmi rendszeréről. Székelyföld, 1998, 9., 46–59.
|
