|
Nagy Levente: Az első világháború. Viták, paradoxonok, újraértelmezések [Boia, Lucian: Primul război mondial. Controverse, paradoxuri, reinterpretări. București, Humanitas, 2014, 117 p.] Történelmi Szemle, 2014, 4., 697–704.
L. Balogh Béni: "Aki meg akarja nyerni a háborút." Béke-előkészítés Romániában a második világháború idején [Otu, Petre (szerk.): Pacea de mâine. Documente ale Comisiei constituite în vederea pregătirii conferinței de pace de după cel de-al doilea război mondial (1942–194 Múltunk, 2008, 4., 312–320.
Cseke Péter: Aki történész szemel néz körül az otthoni világban [Demeter Csanád: Rurbanizáció. Területfejlesztési és modernizációs politika Székelyföld elmaradott régióiban – 1968—1989. Csíkszereda, Státus Kiadó, 2014.] Korunk, 2014, 7., 123–124.
Csedő Krisztina : Szimbólumviszály és köznapi kultúra [Margit Feischmidt: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung. Symbolstreit und Alltagskultur im siebenbürgischen Cluj. Münster–Hamburg–London, LIT Verlag, 2003] Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2003, 2., 102–113.
Buzogány P. Árpád: Békességet hozó egyezséglevelek sóváradiak és kibédiek között [Ráduly János: Székely békességlevelek (1803–1837), Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Udvarhely] Örökségünk, 2008, 4., 25.
Egyed Ákos: A régi székely önigazgatás [Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely 2002.] Erdélyi Múzeum, 2004, 3–4., 166–168.
Fejér Tamás: A Székelység történetéről [A középkori Székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről. A szövegeket válogatta, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta Kordé Zoltán. Múltunk könyvek. Sorozatszerkesztő Bárdi Nándor. Csíkszereda 2001.] Erdélyi Múzeum, 2004, 1–2., 82–84.
Filep Antal: Közös örökségünk a tér és az idő. Erdély és nyugati előtere a 18. és a 19. századi, korai katonai térképeken. DVD-lemez kiadásban megjelentek az Osztrák Monarchia katonai felmérései [Digitized Maps of the Habsburg Empire, First and Second Military Survey A Korunk, 2009, 1., 69–78.
Forró Albert: A székely határőrség szervezése Háromszéken [Albert Ernő: A határőrség szervezése 1762–1764-ben.Sepsiszentgyörgy, Albert, 2004.] Székelyföld, 2005, 2., 159–162.
K. K. Gy.: Kristó Gyula: A székelyek eredete Korunk, 2002, 9., 125.
Kéri Henrik: Az erdélyi ágostai hitvallású evangélikus egyház összegyházlátogatása (1870–1888) [Teutsch, Georg Daniel: Die Gesamtkirchenvisitation der Evangelischen Kirche A.B. in Siebenbürgen (1870–1888). Böhlau Verlag, 2001, 482 p.] Századok, 2002, 1., 242–245.
Kovács Szilvia: [Kristó Gyula: Ardealul timpuriu (895–1324). Szeged, 2004, 396 p.] Századok, 2008, 4., 1047–1050.
László Attila: Régészeti adatok Kelet-Erdély településtörténetéhez. [Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archeologica Hungarica V. Redigit Csanád Bálint. Publicationes Instituti Archeologici Academiae Scientiarum Hungaricae. Budapest 1992 Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 99–101.
Magyari András: [Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. Szeged 1996. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 167 l.] Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 263–264.
Nagy Ákos: A 19. századi Székelyföld egy erdélyi szász szemszögéből [Scheint, Daniel G.: Az erdélyi székelyek földje és népe (1833). Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, 2012, 169 p.] Erdélyi Múzeum, 2015, 2., 158–160.
Ráduly János: Két könyv a rovásírásról. [1. Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék. A székely rovásírás 1. 2. Rovásírás a Kárpát medencében. Szerkesztette Sándor Klára. Magyar őstörténeti Könyvtár. Szeged, 1991, 1992.] Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 115–116.
Róth András Lajos: Kolumbán-Antal József: Székely honfoglalás, avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? [Székelyudvarhely, Litera-Veres Kiadó, 2006] Örökségünk, 2007, 2., 28.
Sófalvi András: A középkori Székelyföldről [Benkő Elek: A középkori Székelyföld I–II. Budapest, MTA, 863 p.] Erdélyi Múzeum, 2013, 4., 148–159.
Szőcs János: A székelyek rövid története [Egyed Ákos: A székelyek rövid története. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2006.] Székelyföld, 2007, 7., 117–125.
Varga Árpád: A Siculicidium jegyzőkönyve. [Látom az életem nem igen gyönyörű. A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve 1764. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Imreh István. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1994. 288 l.] Erdélyi Múzeum, 1994, 3–4., 96–98.
Veszprémy László: Egy történeti rejtély nyomában [Kristó Gyula: A székelyek eredete. Szeged, 1996, 167 p.] Aetas, 1997, 2–3., 242–244.
Vincze Zoltán: [Ferenczi István: Sóvidéki várainkról. Firtos Művelődési Egylet. Korond 1994. 150 l.] Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 180–181.
Urbán Aladár: [Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2001, 285 p.] Századok, 2003, 6., 1457–1461.
Vincze Zoltán: Egy igaz könyv 1848-1849 erdélyi sorskérdéseiről. [Egyed Ákos: Erdély 1848-1849. I- II. Csíkszereda 1998-1999.] Erdélyi Múzeum, 1999, 1–2., 150.
Fodor János: A vasparipa megjelenése Székelyföldön [Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz. A székelyföldi vasút története (1868–1915). Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2013.] Korunk, 2015, 3., 115–117.
Mód László: A családi levéltárak néprajzi forrásértéke [Bárth János: Két véka féreje. A csíkszentgyörgyi székely családi levelesládák. Kecskeét, Kecskeméti Katona József Múzeum–Bárth Bt., 2013, 240 p.] Erdélyi Múzeum, 2015, 2., 157.
Pál Judit: Vasszekér és mozdonygőz [Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz. A székelyföldi vasút története (1868–1915). Csíkszereda, Pro-Print, 2013, 318 p.] Erdélyi Múzeum, 2014, 1., 194–196.
Antal Árpád: Egy különös sorsú könyv margójára. [Cseke Péter: Erdélyi fiatalok. Dokumentumok, viták 1930-1940. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1986] Helikon, 1990, 16., 4.
Bertha Zoltán: Kisebbségi értelmiség - kisebbségi nyilvánosság. [Cseke Péter: Metaforától az élet felé. Kriterion. 1997.]. A Hét, 1998, 49., 6.
Nagy Pál: Vallatható dokumentumok. [László Ferenc – Cseke Péter: Erdélyi Fiatalok. Dokumentumok, viták 1930-1940) Kriterion Könyvkiadó, 1986] Látó, 1990, 5., 599–603.
|