|
Csedő Krisztina : Szimbólumviszály és köznapi kultúra [Margit Feischmidt: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung. Symbolstreit und Alltagskultur im siebenbürgischen Cluj. Münster–Hamburg–London, LIT Verlag, 2003] Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2003, 2., 102–113.
Győri Tamás: Magyarként ember vagy emberként magyar? Az erdélyi etnicitás illékonyságáról [Brubaker, Rogers; Feischmidt Margit; Fox, John; Grancea, Liana: Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi városban. Budapest, L’Harmattan, 2011, 461 p.] Erdélyi Múzeum, 2012, 2., 142–145.
Benkő Elek: Középkori városépítészet Erdélyben, Bánátban és Körösvidéken [Niedermaier, Paul: Der Mittelralterliche Stadtebau in Siebenbürgen, im Banat und im Kreischgebiet. Heidelberg, 1996, 324 p.] Századok, 1998, 1., 264–268.
Binder Pál: A középkori erdélyi városok patríciussága [Gündisch, Konrad G.: Das Patriziat siebenbürgischer Städte im Mittelalter. Köln–Weimar–Wien, Böhlau, 1993, 165 p.] Századok, 1995, 1., 224–226.
Binder Pál: A középkori erdélyi városok patríciussága. [Gündisch Konrad G. : Das Patriziat siebenbürgischer Städte im Mittelalter. (Studia Transylvanica Band 18). Köln-Weimar-Wien-Bühlau 1993. 165 l.] Erdélyi Múzeum, 1995, 1–2., 141–142.
Bogdándi Zsolt: A gyulafehérvári hiteleshely a 13–16. században [Vekov, Károly: Locul de adeverire de la Alba Iulia (secolele XIII–XVI.)] Erdélyi Múzeum, 2004, 1–2., 74–75.
Buzogány P. Árpád: Békességet hozó egyezséglevelek sóváradiak és kibédiek között [Ráduly János: Székely békességlevelek (1803–1837), Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Udvarhely] Örökségünk, 2008, 4., 25.
Cziráki Zsuzsanna: Kincseskamra a régi Magyarország peremén. Néhány szó a helytörténetírásban rejlő lehetőségekről G. M. G. Hermann 18. századi brassói várostörténetének teljes kiadása kapcsán [Hermann, G. M. G.: Das alte Kronstadt. Eine siebenbürgische Stadt- und Landesgesc Aetas, 2012, 3., 155–158.
Erdős Zoltán: Egy autonóm közösség mindennapjai a 17. századi Erdélyben. Könyvajánló a Bethlen-korabeli Brassó megismeréséhez [Cziráki Zsuzsanna: Autonóm közösség és központi hatalom. Udvar, fejedelem és város viszonya a Bethlen-kori Brassóban. Budapest, ELTE, 2011.] Művelődés, 2013, 5., 27–28.
Flóra Ágnes: Néma kövek vallomása. Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben [Teleki László Intézet-Polis Könyvkiadó, Budapest-Kolozsvár, 2003] Korunk, 2004, 9., 117–123.
Fodor János: Kötet Marosvásárhely történetéből. [Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely története I. A kezdetektől 1848-ig. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009. 384 p.] Erdélyi Múzeum, 2011, 3–4., 188–190.
Gaal György: Ahogyan őseink örököltek [Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A kolozsvári osztóbírói intézmény és a kibocsátott osztálylevelek. Kolozsvár, Korunk–Komp-Press, 2012, 568 p.] Művelődés, 2013, 12., 27–28.
Hegyi Géza: Sóbányászat mint városfenntartó tényező [Gulyás László Szabolcs: Városfejlődés a középkori Máramarosban. Kolozsvár, 2014, 154 p.] Erdélyi Múzeum, 2015, 1., 207–210.
Horn Ildikó: [Kovács András (szerk.): Erdélyi történelmi adatok VI.2. Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Kolozsvár, Erdéliy Múzeum-Egyesület, 1998, 370 p.] Századok, 2000, 2., 461–464.
Jeney- Tóth Annamária : Egy régóta várt forráskiadás megjelenéséről [Kolozsvári harmincadjegyzékek (1599–1637). Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közreadja Pap Ferenc. Buk.–Kvár 2000.] Erdélyi Múzeum, 2001, 1–2., 179–180.
K. K. Gy.: [Károly Vekov: Locul de adevereire din Alba-Iulia (Secolele XIII-XIV). [Biblioteca rerum Transsilvaniae, XXIX. Fundatia Culturala Româna, Cluj-Napoca, 2003] Korunk, 2003, 12., 122.
Kopeczny Zsuzsanna: [Petrovics István: A középkori Temesvár. Fejezetek a Bega-parti város 1552 előtti történetéből. Szeged, JATEPress, 2008, 165 p.] Századok, 2011, 2., 500–505.
Kovács Szilvia: [Kristó Gyula: Ardealul timpuriu (895–1324). Szeged, 2004, 396 p.] Századok, 2008, 4., 1047–1050.
Pakó László: "Államocska" szerencse és balsors sodrásában [Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Fortuna vagy Fatum árnyékában? Fejezetek az Erdélyi Fejedelemség történetéből. Kolozsvár, KompPress Kiadó – Korunk, 2014, 291 p.] Korunk, 2015, 1., 112–116.
Pakó László: Erdélyi rendtartás és kultúra [Kovács Kiss Gyöngy: Rendtartás és kultúra. Marosvásárhely 2001.] Erdélyi Múzeum, 2004, 1–2., 76–77.
Pakó László: Megidézett rendtartás és kultúra. [Kovács Kiss Gyöngy: Megidézett múlt. Tanulmányok, forrásközlések. Komp–Press Kiadó, Korunk, Kvár. 2008.] Erdélyi Múzeum, 2009, 1–2., 99–102.
Pakó László: Ötvösök a fejedelemség kori Kolozsváron. [Flóra Ágnes: Prestige at Work. Goldsmiths of Cluj/Kolozsvár in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. VDM, Saarbrücken 2009.] Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 258–262.
Pál Judit: Kvantitatív kutatási módszer és az erdélyi urbanizáció [Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII-XIX. században. Budapest, L'Harmattan - Atelier, 2001.] Aetas, 2003, 2., 183–188.
Rácz Lajos: Az alsó ispotály [Rüsz-Fogarasi Enikő: Egy elfeledett intézmény. A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története. Budapest, L’Harmattan, 2012. 172 oldal] Aetas, 2015, 2., 196–199.
Sidó Zsuzsa: Még egyszer Mátyás emlékére. [A reneszánsz Kolozsvár. Összeállította Kovács András. Szerkesztette Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár Társaság, Kvár, 2009.] Korunk, 2009, 12., 118–121.
Sófalvi András: A középkori Székelyföldről [Benkő Elek: A középkori Székelyföld I–II. Budapest, MTA, 863 p.] Erdélyi Múzeum, 2013, 4., 148–159.
Szabó György: Kolozsvári emlékírók. Helikon, 1991, 21., 2.
Szende Katalin: "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." [Flóra Ágnes (szerk.): Kolozsvári ispotály-számadások I. A Szentlélek ispotály számadáskönyvei 1601–1650. Budapest, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2006, 304 p.] Aetas, 2007, 3., 217–221.
Vincze Zoltán: [Ferenczi István: Sóvidéki várainkról. Firtos Művelődési Egylet. Korond 1994. 150 l.] Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 180–181.
Wolf Rudolf: Újabb "fehér könyv" - ezúttal a régi Kolozsvárról. [Kolozsvári emlékírók 1603-1720. A bevezető tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeállította Bálint József. A forrásokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Kriterion Könyvkiadó, Buka Erdélyi Múzeum, 1999, 1–4., 157–1594.
|