|
Fodor Pál: Az apokaliptikus hagyomány és az "aranyalma" legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben Történelmi Szemle, 1997, 1., 21–50.
Fülemile Ágnes: Történeti idő és emlékezés egy kétnemzetiségű kalotaszegi községben Regio, 1996, 1., 64–86.
Gábor Attila: Gernyeszeg népessége 1720 és 1992 között. Művelődés, 1999, 1., 22–24.
Horváth Bálint: A román kolindálás szokásrendszeréről Korunk, 2015, 12., 33–54.
Imreh István: Régi székelyek üzenete. Korunk, 1994, 6., 10–16.
Imreh István: Korszerűség és hagyomány. Művelődés, 1991, 7–8., 41–43.
Imreh István: Székelyföldi történeti ökológia. Művelődés, 1992, 5., 32–35.
Iordachi, Constantin – Trencsényi Balázs: A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve (1989-1999). Replika, 2000, november, 165–194.
Köpeczi Béla: Franciaországi viták Erdély történetéről. Magyar Tudomány, 1993, 5., 41.
Kósa Ferenc: Visszatekintés az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár múltjára Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 244–246.
Kovách Géza: Arad vármegye településrendje a századok folyamán. Művelődés, 1994, 2., 40–43.
Leuștean, Lucian: Trianon – történelem és propaganda Múltunk, 2005, 2., 254–260.
Lupescu, Radu: Hunyadi János alakja a magyar és román történetírásban Századok, 2005, 2., 385–420.
Mezei Elemér: Kászonszék történeti demográfiája Korunk, 2002, 2., 85–97.
Molnár Jenő: Területi-közigazgatási felosztás Erdélyben (1876-1968). Korunk, 1992, 9., 88–97.
Niederhauser Emil: A román nemzet történetírója. Nicolae Iorga. História, 1995, 4., 15-16.
Nyárádi R. Károly: Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 1–39.
Perjámosi Sándor: Az első magyar orvostörténeti intézet megalakulása és működése Kolozsváron Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 145–162.
Pomogáts Béla: Erdély mint multikulturális modell. A Hét, 1999, 41., 3–4.
R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban Századok, 2012, 4., 763–797.
Sebestyén Mihály: A szatmári zsidókról még egyszer. Művelődés, 1994, 9., 42–43.
Szilágyi Aladár: Fogassék ujj vagy pestises temető. Korunk, 1993, 10., 100–101.
Szűcs Gábor: "Ahol Petőfit ajd szüntelen temették". A székelykeresztúri Petőfi-sír legendája Korunk, 2015, 12., 104–114.
Takács Péter: Történelem és mítosz. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2000, 2., 129–136.
Tófalvi Zoltán: Az "ígéret földje", a Bánság ? Korunk, 1994, 2., 77–82.
Turai Tünde: A klézseiek erdettudata. Művelődés, 1999, 1., 19–21.
Vajda András: Egy sáromberki helytörténetíró és munkája: a rólunk szóló történelem (Esetelemzés) Erdélyi Múzeum, 2012, 4., 150–160.
Várdy Béla: Trianon megnyilvánulása a két világháború közti magyar történetírásban Aetas, 2003, 3-4., 286–305.
Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon Történelmi Szemle, 2014, 2., 179–202.
Varga E. Árpád: Erdély magyar népessége 1870-1995 között. Magyar Kisebbség, 1998, 3–4., 331–357.
|