| |
Szász Anikó: A kolozsvári református egyházközség harmincadvámból származó jövedelme a 17. században Erdélyi Múzeum, 2011, 3–4., 117–123.
Tódor Csaba: Oka volt-e János Zsigmond a csíksomlyói búcsúnak? Művelődés, 1999, 5., 24–25.
Tóth István György: Misszionáriusok Magyarországon. História, 1995, 1., 23-25.
Tóth István György: Bethlen Gábor végtisztessége. Vatikáni paródia. História, 2004, 9., 27-30.
Várkonyi R. Ágnes: Pro quiete regni - az ország nyugalmáért. Korunk, 1993, 6., 103–109.
Zsigmond Attila: Egy 17. századi szilágysági harang nyomában, avagy kinek a kosarába szedték az epret a görcsöniek Erdélyi Múzeum, 2002, 3–4., 106–112.
Zsigmond Attila: Kiegészítések a görcsöni Serédi harang történetéhez Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 197–203.
Bucsay Mihály: Hir haza, szabadságvágy. Az általános helyzet a protestáns egyházakban. Helikon, 1998, 7., 3.
Pajor András: Hit, haza, szabadságvágy. A katolikus egyház részvétele a szabadságharcban. Helikon, 1998, 7., 2.
Tamási Zsolt: A római katolikus egyházi oktatás helyzete Erdélyben 1848-ban Erdélyi Pszichológiai Szemle, 2005, 4., 385–414.
Bartha Katalin Ágnes: Színházi fizetés mint a karrier mutatója: Szentgyörgyi István jövedelmei Erdélyi Múzeum, 2010, 1–2., 112–123.
Bartha Katalin Ágnes: Színházi professzió és presztízs Kolozsváron Erdélyi Múzeum, 2015, 3., 46–78.
Bartha Katalin Ágnes: A színházról folyó beszéd "képes" nyelve. E. Kovács Gyula alakításainak korabeli leírásai Székelyföld, 2005, 11., 65–76.
Bartha Katalin Ágnes: Színházi szerepvállalás és önazonosság. (Ifj. gr. Bethlen Miklós) Székelyföld, 2010, 8., 58–70.
Gergely Jenő: Felekezetek és egyházak. Az 1894-1895. évi egyházpolitikaI törvények hatása. História, 1996, 5–6., 19-22.
Nielssen James: Vallás és nemzetiség Erdélyben a századfordulón. Adalék Jászi Oszkár asszimiláció-elméletéhez Regio, 1991, 3., 38–64.
Orbán László: Adatok a brassói magyar színielőadások történetéhez 1852-től 1871-ig. Erdélyi Múzeum, 1995, 3–4., 112–126.
Szígyártó Sándor: A Kolozsvári Zsidó Színház 1940 őszétől 1944 márciusáig. Helikon, 1995, 3., 7.
Benkő Samu: Dokumentum. "Csinálják úgy, ahogy lehet..." Az erdélyi magyar egyházak képviselőinek 1919.dec. 21-én Valeriu Braniște kultuszreszort főnökkel folytatott megbeszéléseiről való feljegyzések. A Hét, 1990, 32., 11–12.
Enyedi Sándor: Goga, Madách és az erdélyi magyarok. Mozgó Világ, 1992, 11., 71–78.
Incze László: Az 1934 szeptemberi országos katolikus naggyűlés Kézdivásárhelyen Művelődés, 2005, 1., 28–29.
Kántor Lajos: Hamleti kérdések. Helikon, 1991, 5., 6., 7., 8., 10–11; 10–11; 11.
Kötő József: Egy önkormányzati színházi modell. Művelődés, 1995, 10., 5–6.
Kötő József: Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940). NyIrK - Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1991, 1–2., 65–73.
Kötő József: A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború között Korunk, 2002, 4., 55–64.
Marton József: A Szentszék és Románia konkordátuma 1927-ben. Erdélyi Múzeum, 1995, 1–2., 42–49.
Pomogáts Béla: Az Erdélyi Római Katolikus Státus. Vigilia, 1994, 10., 767–771.
Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikusság "kiáltó szava" a pápához (1921). A román konkordátum-javaslat és az erdélyi hívek reagálása Székelyföld, 2009, 9., 89–99.
Sas Péter: Az Erdélyi Római Katolikus Státus. Művelődés, 1995, 10., 38–39.
Antal Árpád: Áron püspök élő öröksége. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 234–252.
|
