| |
***: "A művészetet csakis komolyan, mívességgel érdemes művelni". Fekete Vince beszélgetése Heim András grafikussal Székelyföld, 2000, 10., 132–141.
***: "A népköltészetre mint szilárd talajra építkezhettem…" Lövétei Lázár László beszélgetése Mátyás József képzőművésszel Székelyföld, 2000, 11., 138–142.
***: "Eretnek ima". Tófalvi Zoltán beszélgetése Erdős Irma színművésznővel Székelyföld, 2000, 12., 64–101.
***: "Ketten laknak a szívemben: én, te meg a bánat". György Attila borozgatása Para István karikaturistával Székelyföld, 2001, 1., 134–140.
***: Szülővárosom olyan idegen… Oláh-Gál Elvira beszélgetése Drócsay Imre képzőművésszel Székelyföld, 2001, 3., 132–141.
***: Az "egyenesen járás" művészete. Gregus Zoltán beszélgetése dr. Angi István zeneesztétával Székelyföld, 2001, 4., 40–51.
***: "Örök hűséget esküdtem a szülőföldnek". Máthé Éva beszélgetése Hunyadi László szobrászművésszel Székelyföld, 2001, 7., 120–139.
***: "Az ember bármilyen körülmények között ragaszkodjon a saját igazához". Máthé Éva beszélgetése Balázs Imre képzőművésszel Székelyföld, 2001, 10., 119–138.
***: Kihívás, igényesség, elrugaszkodás. Zsigmond Andrea beszélgetése Csíki Andrással, a kolozsvári színház Jászai-díjas művészével Székelyföld, 2001, 12., 5–56.
***: Az apa nyomdokain. Tófalvi Zoltán beszélgetése Szolnay Ádámmal Székelyföld, 2001, 12., 133–150.
***: Színház, zene, tánc, film. Abkarovits Endre beszélgetése Kallós Zoltán néprajzkutatóval Székelyföld, 2002, 1., 16–30.
***: Azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok. Simó Márton beszélgetése Jakab Csaba építésszel Székelyföld, 2002, 1., 132–146.
***: Szerencsésen egybeesett a mesterségem és a hobbim… Oláh-Gál Elvira beszélgetése Nagy P. Zoltán fotóművésszel Székelyföld, 2002, 3., 149–156.
***: A Szkíthiából kijöttekről és a máról. Bajna György beszélgetése Pap Gábor művészettörténésszel Székelyföld, 2002, 9., 138–144.
***: Kisebbségekről, sokoldalúságról és a virtuális somlyói búcsúról. Simó Márton beszélgetése Cselényi László filmrendezővel Székelyföld, 2003, 1., 49–60.
***: A Hargita együttes missziója. Abkarovits Endre beszélgetése András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával Székelyföld, 2002, 12., 97–116.
***: "Számomra a műterem volt a kikapcsolódás, a szabadság". Oláh-Gál Elvira beszélgetése Mérey András grafikussal Székelyföld, 2003, 3., 140–144.
***: Kultúrák és idők közötti kommunikáció. Daczó Katalin beszélgetése Bartos Jenő képzőművésszel Székelyföld, 2003, 5., 130–134.
***: A műteremben naponta újjászületek. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Turcza László képzőművésszel Székelyföld, 2003, 7., 141–146.
***: A kőfaragástól a műemlékvédelemig. Simó Márton beszélgetése Makay Tamás építésszel Székelyföld, 2003, 9., 121–130.
***: A grafika dimenziói. Oláh Blanka beszélgetése Plugor Sándor grafikussal Székelyföld, 2004, 4., 139–150.
***: Egy felfedezés története. Balázs Imre József beszélgetése Kányádi Sándor költővel Székelyföld, 2004, 5., 43–46.
***: A művésznek ma ki kell lépni a nagyvilágba... Oláh-Gál Elvira beszélgetése Xantus Géza képzőművésszel Székelyföld, 2004, 5., 147–156.
***: Előbb-utóbb fel kell ébredjünk! Abkarovits Endre beszélgetése Lőrincz Lajossal, az Állami Székely Népi Együttes egyik alapítójával Székelyföld, 2004, 8., 61–74.
***: Dugófalvától a Magyar Örökség Díjig. Mirk László beszélgetése Haáz Sándorral, a szentegyházi Gyermekfilharmónia karvezetőjével Székelyföld, 2004, 9., 40–49.
***: A mozdulatlan néző. Zsigmond Andrea beszélgetése Bocsárdi László színházi rendezővel Székelyföld, 2005, 1., 65–74.
***: Az ideák világának eredetijéről. Demeter Szilárd beszélgetése Könczey Elemér képzőművésszel Székelyföld, 2005, 2., 133–140.
***: Potom hatvan esztendő. Simó Márton beszélgetése Szüts Miklós festőművésszel Székelyföld, 2005, 7., 121–133.
***: A tökéletesség tébolyának ölelésében. Köllő Katalin beszélgetése Bogdán Zsolt kolozsvári színművésszel Székelyföld, 2005, 8., 41–49.
***: A zárt formák rendje. Zsigmond Andrea beszélgetése Tompa Gábor színházi rendezővel, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával Székelyföld, 2006, 1., 110–128.
|
