| |
Bodor Béla: Az Erdély-üzlet. CET, 1993, nov–dec., 8–15.
Egyed Ákos: Városjog és várostípus a 19. századbeli Erdélyben. A Hét, 1995, 3., 11.
Egyed Ákos: Erdély paraszttársadalma. História, 1996, 5–6., 33-37.
Egyed Ákos: Kivándorlás Erdélyből a századfordulón. Korunk, 1991, 12., 1495–1500.
Gyarmati Zsolt: Az ellentétek érdekes városa: a korszerűsödő Kolozsvár (1867-1914). Korunk, 1999, 8., 103–111.
Nagy Olga: A paraszti polgárosulás erdélyi sajátosságai. Korunk, 1992, 77–81.
Nielssen James: Vallás és nemzetiség Erdélyben a századfordulón. Adalék Jászi Oszkár asszimiláció-elméletéhez Regio, 1991, 3., 38–64.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) (I.) Korunk, 2009, 3., 54–62.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II. Korunk, 2009, 4., 67–76.
Zepeczaner Jenő: Előtanulmány a megkésett Székelyföldi polgárosodásról. Korunk, 1994, 6., 108–114.
Imreh István: Az 1942-es felmérés általános értékelése Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 259–262.
Neményi Ágnes: Tóth Pál Péter Szórványban című könyvének elemzése, különös tekintettel az erdélyi falusi család vagyoni helyzetére Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 295–301.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 271–313.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 251–258.
Gagyi József: Egy román állami iskolai tanító és a magyar közösség együttélése Csíkmenaságon a két világháború közötti időszakban: a mai interetnikus viszonyok székelyföldi előzményei. Antropológiai Műhely, 1993, 1., 97–114.
Kozma Zsolt: Szórványosodás - térben és időben. Korunk, 1991, 11., 1341–1346.
Magyari Vincze Enikő: Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák. A Hét, 1997, 9., 9.
Makkay József: A földosztás lázában. Korunk, 1991, 6., 759–761.
Oláh Sándor: Magyar görög-katolikus "románok" (Vallási-etnikai feszültségek egy székely faluban a két világháború között) Regio, 1993, 2., 99–119.
Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok. Művelődés. Antológia 90-94, 1998, 7–8., 127–129.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között. Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 251–258.
***: Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Antropológiai Műhely, 1994, 2., 95–136.
Balázs Imre József: Munkás szubkultúrák történetei. A hatvanas évek első felének prózairodalma Korunk, 2006, 9., 16–24.
Biró A. Zoltán: Centralizált hatalmi beszédmód. (Kiindulópontok a szocialista médiaszerkezetek progmatikai szintjeinek elemzéséhez. Antropológiai Műhely, 1993, 2.,
Biró A. Zoltán: Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Antropológiai Műhely, 1994, 2.,
Cseke Péter: Intézményteremtő stratégiák. Korunk, 1993, 4., 3–4.
Gagyi József: Társadalomszerkezeti, életmódbeli változások Csíkfalva községben (1945-1989) Korunk, 2006, 6., 42–50.
Lönhardt Tamás: A Tismăneanu-jelentés néhány vonatkozásáról Magyar Kisebbség, 2008, 1–2., 122–139.
Miklós Zoltán: Az államosítást megelőző agrárviszonyok Sándortelkén Örökségünk, 2009, 4., 22–23.
Nagy György: Végveszélyben (volt?) a romániai magyar értelmiség. Korunk, 1990, 3., 355–372.
|
