|
Koszta István: Az elfelejtett tanú Székelyföld, 2011, 12., 114–129.
Koszta István: Huszárok a Székely Hadosztályban Székelyföld, 2009, 1., 101–113.
Kovács András: A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500 éve. Mária-tisztelet Erdélyben Művelődés, 2015, 9., 15–17.
Kuncz Ödön: Napló (részletek) Látó, 2011, 6., 74–87.
Ladó Ágota: Alpár Ignác Csíkszeredában. Az Erdélyi Katolikus Státus csíkszeredai főgimnáziumának tervezéséről Korunk, 2015, 1., 70–75.
Láng Melinda: Szépapám rossz időben rossz helyen... Az 1916-os gyergyószárhegyi tragédia Művelődés, 2012, 1., 14–15.
László János: A Bukovinában élő (élt) magyarság és kirajzásának története az első világháború kitöréséig I., II., III., IV. Székelyföld, 2001, 1., 2., 3., 4., 72–103., 97–122.
Lengyel K. Zsolt: Keleti Svájc és Erdély 1918-1919. A Nagyromán állameszme magyar alternatíváinak történetéhez [Komáromi Béla fordítása] Regio, 1992, 1., 77–89.
Molnár Jenő: Ez marad: az emlékezet Székelyföld, 2000, 7., 100–122.
Murádin János Kristóf: Repkény a szobron Korunk, 2010, 10., 66–69.
Murádin Jenő: Gróf Teleki Géza és a Művészház erdélyi kapcsolatai Korunk, 2010, 8., 84–90.
Nagy Ákos: Kós Károly és a Kakasos templom. A Kolozsvár-felsővárosi református templom motívumainak eredete Művelődés, 2014, 8., 17–22.
Nagy Elek: A fogságom 1915 július hó 26 Ólószország Maddaloni Székelyföld, 2004, 12., 106–109.
Nagy Szabolcs: "Vasszékelyek". A székelyudvarhelyi 82. gyalogezred az összeomlás alatt Székelyföld, 2011, 10., 83–100.
Nagy Szabolcs: Kérdések a Székely Hadosztály történetéből Székelyföld, 2009, 10., 71–86.
Nielssen James: Vallás és nemzetiség Erdélyben a századfordulón. Adalék Jászi Oszkár asszimiláció-elméletéhez Regio, 1991, 3., 38–64.
Novák Károly István: Régi ízek a Székelyföldön Örökségünk, 2008, 2., 28.
Orbán László: Adatok a brassói magyar színielőadások történetéhez 1852-től 1871-ig. Erdélyi Múzeum, 1995, 3–4., 112–126.
Pakot Levente: Szentegyházasfalva népesedéstörténete a XVIII–XIX. században Székelyföld, 2002, 3., 91–109.
Pál Judit: A székelyföldi vasutak kezdetei és jelentőségük. ACTA-1997 (Acta Hargitensia IV, Aluta XXI). I. Sepsiszentgyörgy, 1998, 273–278.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a kiegyezés után Aetas, 2009, 4., 80–99.
Pál Judit: Organizarea regimentelor de graniţă şi societatea târgurilor secuieşti. Historia Urbana, 1996, IV, 1–2., 143–152.
Pál Judit: Rolul drumurilor în viaţa târgului Breţcu în prima jumătate a secolului al XIX-lea. Historia Urbana., 1995, 1–2., 119–123.
Pál Judit: A hivatalos nyelv és a hivatali nyelvhasználat kérdése Erdélyben a 19. század közepén Regio, 2005, 1., 3–26.
Sas Péter: Kolozsvár a századfordulón. Művelődés, 1997, 10., 40–44.
Süli Attila; Demeter Lajos: Csernátoni Vajda Sámuel visszaemlékezése Erdélyi Múzeum, 2012, 2., 90–113.
Szarka László: Iratok az 1918. novemberi aradi magyar-román tárgyalások történetéhez Regio, 1994, 3., 140–166.
Szarka László: A méltányos nemzeti elhatárolódás lehetősége 1918 végén. A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium tevékenységéről Regio, 1990, 1., 49–65.
Szentpály-Juhász Miklós: Két malomkő között Székelyföld, 2009, 1., 73–85.
Toró Tibor: Kisebbség-többség viszonya a 20. század első évtizedeiben. Nemzetiségi viszonyok Arad és Temes vármegyében a korabeli népszámlálási adatok tükrében Erdélyi Múzeum, 2014, 4., 194–217.
|