| |
Killyéni András: Kolozsvár sportélete a kiegyezés időszakában (1867-1914) (I.) Korunk, 2010, 10., 101–107.
Killyéni András: Kolozsvár sportélete a kiegyezés időszakában (1867-1914) (II.) Korunk, 2010, 11., 81–85.
Killyéni András: Közművelődés, szabadidő a 19. század végi Kolozsváron Művelődés, 2015, 5., 21–26.
Nagy Róbert: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsváron a dualizmus korában Korunk, 2006, 4., 90–94.
Pál Judit: Az 1863-63-es választások a székelyföldi városokban. Acta, 1996, 241–246.
Sas Péter: Kolozsvár a századfordulón. Művelődés, 1997, 10., 40–44.
Szász Zoltán: A magyar Manchester. A modern Temesvár kiépítése. História, 1992, 1., 15-19.
Szekernyés János: Az első magyar kultúrváros. 100 éve hunyt el dr. Telbisz Károly, Temesvár legkiválóbb polgármestere Művelődés, 2014, 9., 21–23.
Tóth Szabolcs Barnabás: Adatok az első sepsiszentgyörgyi kaszinó történetéhez Korunk, 2009, 2., 60–66.
Vofkori László: Székelyudvarhely társadalmi-gazdasági eseményei a városi közgyűlések tükrében (1872) Örökségünk, 2007, 3., 14–15.
Zepeczáner Jenő: Székelyudvarhely piacrendtartása 1893-ban Örökségünk, 2010, 3., 15–17.
Sas Péter: A kolozsvári Szent-Mihály templom restaurálása (1942) Művelődés, 2001, 4., 19.
Balogh Edgár: A Bolyai Tudományegyetem névadó ünnepére. Művelődés, 1995, 7., 6–8.
Nagy Ákos: Hóstáti múzeumszoba a Kétágú templom tornyában Művelődés, 2014, 4., 24–26.
Nagy Mihály Zoltán: Egy "felirati vita" a Mátyás szobor körül - 1945. Korunk, 2001, 9., 95–99.
Gaal György: Kolozsvár műemlékei, mai állapotuk és hasznosításuk Helikon, 2001, 23., 14–16.
Vetési László: Nagyvárosi szórványok, egyházi közösségépítések Korunk, 2014, 6., 24–38.
***: Egyházaink és városunk, Kolozsvár utcanevei Keresztény szó, 1990, 4., 6.
Antal Árpád: Kereszt a város fölött Keresztény szó, 1990, 3., 1–4.
Gidó Csaba; Róth András Lajos: Székelyudvarhely térképeiből Örökségünk, 2012, 1, 13–15.
Metz József: Nagybánya katolikus iskolái Keresztény szó, 1993, 7., 22–23.
Bónis Johanna: II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely Múzsa, 2001, 497., 6.
Mihály János: Házak, utcák, szomszédságok, örökségek a 17. századi Székelyudvarhelyen és határában I., II., III. Örökségünk, 2013, 2.; 3.; 4., 20–22.; 25–26.; .
Nussbächer, Gernot: Epidemii de ciună la Sighişoara în secolele 16-17. Consecinţe demografie = Pestisjárványok Segesváron a 16-17. században: demográfiai következmények Revista istorică, 1992, 3/4., 231–239.
Szántó János: Varadinum – Várad vára. A volt vizenyős város története Harangszó, 1990, 7., 6–7.
Borsi-Kálmán Béla: A Bánság és Temesvár a századfordulón és az első világháború előestéjén I., II. Pro Minoritate, 2000, 2001, 3–4., 1, 170–205., 158–19.
Bogdándi Zsolt: Barzaus falu a XVI. század végén. Mediaevalia Transilvanica, 2002, 5–6, 183–190.
Pál Judit, Gerhard Péter, Lukács Anikó, Lengyel Tünde: A Kárpát-medence válogatott várostörténeti bibliográfiája, 2007 Urbs, 2008, 1, 481–499.
Pál Judit: A Kárpát-medence válogatott várostörténeti bibliográfiája, 2010 Urbs, 2011, 1, 333–369.
Bácskai Vera: [Deák Ernő: Das Städtewesen der Länder der ungarischen Krone, 1780-1918. Wien, 1989] Századok, 1991, 3–4., 369–371.
|
