| |
Erőss Vilmos: Petőfi útja Marosvásárhelytől Bereckig és vissza Székelyföld, 1999, 7., 80–83.
Evlia Cselebi: Várad ostroma. Korunk, 1994, 4., 109–116.
Fábián Ernő: Széchenyi István szabadelvű politikai modellje. Erdélyi Múzeum, 1992, 1–4., 14–23.
Fábián Réka: A honfoglalás kérdése a mai román történetírásban. Korunk, 1996, 8., 131–135.
Farkas Gábor Farkas: Ransanus és a sárkány Erdélyi Múzeum, 2013, 4., 32–37.
Fazakas László: A villamos áram bevezetése Kolozsváron (1896–1906) Korunk, 2014, 4., 102–110.
Fazekas Sándor: Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai Századok, 2008, 4., 999–1020.
Fejér Tamás: A fogarasi partikuláris iskola fejedelemség kori rektorai Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 106–144.
Ferenczi István: A mezőségi magyarság betelepedése korának kérdéséről. Művelődés, 1996, 7–8., 16–18.
Ferenczi István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál. Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 9–40.
Flóra Ágnes: Nobilis vagy cliens? Mathias Armbruster, egy 16. századi negyszebeni nemesedő polgármester Korunk, 2007, 1., 70–74.
Fodor Pál: Kié legyen Pankota (1565)? Érdekcsoportok és érdekérvényesítés az oszmán hatalmi elitben a 16. század közepén Századok, 1998, 4., 825–836.
Forró Albert: A bögözi református egyházközség klenódiumainak és textíliáinak XVIII. századi jegyzéke Székelyföld, 2002, 3., 111–114.
Franchi Cinzia: Egy "irodalmi bogarasság" a XVIII-ik századból: Occisio Gregorii in Moldavia Vodae tragedice expressa. Avagy a többnyelvűség az erdélyi színpadon. Korunk, 1995, 5., 94–98.
Fridvalszky János id.: Hadik András erdélyi jelentése Erdélyi Múzeum, 2003, 3–4., 67–74.
Fridvalszky János id.: Ifj. Cserey Farkas és a neptunisták Erdélyi Múzeum, 2008, 1–2., 105–109.
Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel trón Erdélyi Múzeum, 2001, 1–2., 1.
Glück László: A máramarosi só kereskedelmének útvonalai a 16. század közepén Történelmi Szemle, 2008, 1., 11–37.
Gömöri György: Tanácsok Báthory Zsigmondnak és korabeli beszámolók törökellenes hadjáratairól Korunk, 2013, 3., 17–20.
Guttmann Szabolcs: Mátyás király és a reneszánsz. Mátyás királyra emlékezve Nagyszebenben Művelődés, 2008, 12., 6–9.
Győrfi Dénes: Gróf Mikó Imre és a Nagyenyedi kollégium. Helikon, 1991, 26., 4.
Heckenast Gusztáv: Közvetlenül Bécstől... A Bánát a 18. században. História, 1992, 1., 11-14.
Hegyi Géza: A kusalyi Jakcsok birtokosztálya 1425 körül Történelmi Szemle, 2014, 3., 383–406.
Hegyi Géza: Bálványosvár és a Nagypolitika (1456–1463). A Várdai és a losonci Dezsőfi család küzdelme a bálványosi uradalomért Erdélyi Múzeum, 2005, 3–4., 105–130.
Hegyi Géza: Egyházigazgatási határok a középkori Erdélyben (I. közlemény) Erdélyi Múzeum, 2010, 3–4., 1–32.
Hegyi Klára: A temesvári vilájet népessége és katonaparasztjai Történelmi Szemle, 2005, 3-4., 297–314.
Hermann Gusztáv Mihály: Pillantás Erdély fejedelemség kori társadalmára Korunk, 2013, 3., 43–49.
Hermann Gusztáv Mihály: II. József és a székelyek. Korunk, 1999, 4., 110–116.
Hiller István: A firenzei diplomácia és Magyarország 1604–1648 Történelmi Szemle, 1995, 2., 151–170.
Hodgyai Mátyás: Ínséges évek Biharban 1814–1817 között Történelmi Szemle, 1991, 1-2., 59–69.
|
