| |
***: "Minden lehet érték, ami a tied". Gazda József beszélgetése Köllő Margit textilművésszel Székelyföld, 2000, 7., 124–142.
***: Nem elég csak tanárnak lenni. M. Szabó István beszélgetése Albert Ernő néprajzkutatóval Székelyföld, 2000, 8., 45–53.
***: Csodálattal közeledtem az élővilág törvényeihez. Oláh-Gál Elvira beszélgetése dr. Péter Mihály mikrobiológussal Székelyföld, 2000, 9., 34–42.
***: "Soha nem igyekeztem eladni magam…" Fekete Vince beszélgetése Székely Géza grafikussal Székelyföld, 2000, 9., 131–142.
***: "A művészetet csakis komolyan, mívességgel érdemes művelni". Fekete Vince beszélgetése Heim András grafikussal Székelyföld, 2000, 10., 132–141.
***: "A népköltészetre mint szilárd talajra építkezhettem…" Lövétei Lázár László beszélgetése Mátyás József képzőművésszel Székelyföld, 2000, 11., 138–142.
***: "A jövőt illetően nem lehetünk teljesen nyugodtak". Dr. Nagy László beszélgetése Gábos Zoltán elméleti fizikus professzorral Székelyföld, 2000, 12., 40–62.
***: "Eretnek ima". Tófalvi Zoltán beszélgetése Erdős Irma színművésznővel Székelyföld, 2000, 12., 64–101.
***: "Ketten laknak a szívemben: én, te meg a bánat". György Attila borozgatása Para István karikaturistával Székelyföld, 2001, 1., 134–140.
***: Tehetség, akarat és tudás. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vákár Tibor építőművésszel Székelyföld, 2001, 2., 123–132.
***: Elszántam magam egy pályára, és mindvégig kitartottam mellette. Tánczos Vilmos beszélgetése Szabó György klasszika-filológussal. Székelyföld, 2001, 3., 31–50.
***: Szülővárosom olyan idegen… Oláh-Gál Elvira beszélgetése Drócsay Imre képzőművésszel Székelyföld, 2001, 3., 132–141.
***: Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott… Tánczos Vilmos beszélgetése Domokos Pál Péter néprajzkutatóval Székelyföld, 2001, 6., 43–54.
***: Székely a forgóajtóban? Tófalvi Zoltán beszélgetése Imreh Sz. István biológussal Székelyföld, 2001, 7., 35–50.
***: "Örök hűséget esküdtem a szülőföldnek". Máthé Éva beszélgetése Hunyadi László szobrászművésszel Székelyföld, 2001, 7., 120–139.
***: Az "egyetemcsináló" ember. Oláh-Gál Elvira beszélgetése dr. György Antal gazdamérnökkel Székelyföld, 2001, 9., 26–34.
***: "Az ember bármilyen körülmények között ragaszkodjon a saját igazához". Máthé Éva beszélgetése Balázs Imre képzőművésszel Székelyföld, 2001, 10., 119–138.
***: A matematika és Bolyai János bűvöletében. Máthé Éva beszélgetése dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval Székelyföld, 2001, 11., 36–48.
***: Kihívás, igényesség, elrugaszkodás. Zsigmond Andrea beszélgetése Csíki Andrással, a kolozsvári színház Jászai-díjas művészével Székelyföld, 2001, 12., 5–56.
***: Az apa nyomdokain. Tófalvi Zoltán beszélgetése Szolnay Ádámmal Székelyföld, 2001, 12., 133–150.
***: Színház, zene, tánc, film. Abkarovits Endre beszélgetése Kallós Zoltán néprajzkutatóval Székelyföld, 2002, 1., 16–30.
***: Kettős gyökerek és kagylósrákok. Sarány István beszélgetése Wanek Ferenc geológussal Székelyföld, 2002, 9., 45–57.
***: "A világegyetem nem euklideszi szerkezet". Máthé Éva beszélgetése dr. Weszely Tibor matematikussal, jeles Bolyai-kutatóval Székelyföld, 2002, 10., 55–70.
***: Sorsom a régi könyvekhez kötött. Oláh-Gál Elvira beszélgetése Muckenhaupt Erzsébet muzeológussal Székelyföld, 2002, 11., 51–63.
***: A céhes szellemiség mindenese. Sylvester Lajos beszélgetése Incze László helytörténésszel Székelyföld, 2002, 12., 38–57.
***: A Hargita együttes missziója. Abkarovits Endre beszélgetése András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával Székelyföld, 2002, 12., 97–116.
***: Árpád-vonal – sorsvonal. Sylvester Lajos beszélgetése Szabó József János hadtörténésszel Székelyföld, 2003, 3., 33–54.
***: "Számomra a műterem volt a kikapcsolódás, a szabadság". Oláh-Gál Elvira beszélgetése Mérey András grafikussal Székelyföld, 2003, 3., 140–144.
***: "Ma minden tüdőgyulladás atípusos…". Máthé Éva beszélgetése dr. Nagy Attila marosvásárhelyi tüdőgyógyásszal Székelyföld, 2003, 5., 31–44.
***: Kultúrák és idők közötti kommunikáció. Daczó Katalin beszélgetése Bartos Jenő képzőművésszel Székelyföld, 2003, 5., 130–134.
|
