|
Kozma Zsolt: Szórványosodás - térben és időben. Korunk, 1991, 11., 1341–1346.
Kuszálik Péter: Dokumentum. V.T. - 37. Látó, 1994, 10., 80–84.
Lengyel K. Zsolt: Keleti Svájc és Erdély 1918/1919. A Nagyromán állameszme magyar altrnatíváinak történetéhez Korunk, 2004, 1., 109–113.
Lipcsey Ildikó: A magyar-román viszony alakulása 1937-1940 között 1-2. Korunk, 1997, 1., 2., 12–129., 92–97.
Lipcsey Ildikó: Erdély, 1945. Ütközőpontok az MNSZ és az RSZDP magyar szekciója, az országos magyar bizottság között 1944-47. Korunk, 1995, 7., 22–26.
Majura, Adrian : Románok és nem románok. Törvényalkotás, hétköznapi valóság és mentalitás a két világháború között. A Hét, 1999, 35., 10.
Mikó Imre: Erdélyi politika (1940-1941). Magyar Kisebbség, 1998, 3–4., 110–117.
Nagy Ernő: Egy kis gazdaságtörténet: A magyarok helyzete Nagy-Romániában (a Közgazdász Fórum előző számában megjelent írás folytatása Közgazdász Fórum, 2004, 3., 14–18.
Pomogáts Béla: Cseres Tibor Erdélye. A Hét, 1995, 15., 6–7.
Pomogáts Béla: Magyar autonómiatörekvések Erdélyben. Művelődés, 1997, 9., 1–5.
Sas Péter: Az Erdélyi Római Katolikus Státus. Művelődés, 1995, 10., 38–39.
Sebestyén Mihály: Antalffy Endre avagy Marosvásárhely színeváltozásai. Látó, 1998, 1., 2., 54–71; 69–80.
Sebestyén Mihály: Másnap. Adalékok Bernády György 1919-1920-as pályaképéhez. Látó, 1999, 1., 2., 71–95; 86–108.
Szász Zoltán: Tévutak keresése. Áttelepítési tervek a magyar-román konfliktusok feloldására 1940 táján. História, 1999, 8., 17–19.
Tibori-Szabó Zoltán: Kettős kisebbségben. A zsidóság Észak-Erdélyben. História, 2004, 2–3., 39-43.
Vincze Gábor: Puskás Lajos és a Kolozsvári Tízes Szervezet. Korunk, 1996, 4., 100–105.
Vincze Gábor: Székely autonómia a XX. században: illúzió vagy realitás? Aetas, 1993, 3., 130–139.
***: Mit kívánt az erdélyi magyarság 1945-ben? Dokumentumok az RMNSZ 1945. tavaszi és őszi programváltozásairól. 1. (Aide memoire) Az erdélyi magyarság problémái Regio, 1993, 2., 171–174.
***: Mit kívánt az erdélyi magyarság 1945-ben? Dokumentumok az RMNSZ 1945. tavaszi és őszi programváltozásairól. 2. "A Romániai Magyar Népi Szövetség nevében" Regio, 1993, 2., 175–180.
***: Mit kívánt az erdélyi magyarság 1945-ben? Dokumentumok az RMNSZ 1945. tavaszi és őszi programváltozásairól. 3. A Magyar Népi Szövetség 1945. november 16. és 20. között Marosvásárhelyen tartott országos intézőbizottsági gyűlésének jegyzőkönyvéből Regio, 1993, 2., 181–196.
***: Mit kívánt az erdélyi magyarság 1945-ben? Dokumentumok az RMNSZ 1945. tavaszi és őszi programváltozásairól. 4. Luca László beszéde Regio, 1993, 2., 197–202.
***: A nemzeti kisebbségek helyzete. A magyarok. [Forrás: Comisia Prezidentiala pentru analiza dictaturii comuniste din România: Raport Final. Ed. de Tismăneanu, Vladimir; Dobrincu, Dobrin; Vasile Cristian. Humanitas, Bucuresti, 2007. 332–354.] Magyar Kisebbség, 2008, 1–2., 20–51.
Balázs Sándor: Tismăneanu-jelentés versus egyéni vélemény Magyar Kisebbség, 2008, 1–2., 52–68.
Balogh Edgár: A történetírás mérlegén 50 év távlatából. Múltunk, 1997, 4., 65–69.
Balogh Edgár: Késői tanúvallomás a Bethlen-perben. Korunk, 1990, 10., 1376–1379.
Balogh Edgár: Dokumentum. Válasz nélkül maradt levél 1988-ból. Látó, 1990, 2., 214–219.
Beke György: Csapdahelyzetek. Múltunk, 1997, 4., 139–147.
Beke György: Erdély tilalmas négy esztendeje. Valóság, 1997, 4., 85–98.
Beke György: Merre nyithatnak Erdély kapui? Korunk, 1995, 10., 94–101.
Benkő Levente: „Nekem részem semmiféle gyilkosságban nincs.” Az ippi és ördögkúti események utóéletéhez. Művelődés, 2012, augusztus,
|