|
Tamás Edit: A Rákóczy-kor felekezeti és nemzeti türelmi jellege. Művelődés, 1993, 6–7., 8–10.
Tonk Sándor: A magyarság megtelepedése Erdélyben a középkori magyar krónikák tükrében. Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 41–50.
Tonk Sándor: A honfoglalás jelentősége a magyar nép és Európa népeinek történetében Művelődés Közművelődés, de minek? Antológia... 1995-1998..., 2003, 6–9., 78–80.
Tóth T. Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. Művelődés, 1997, 11., 36–40.
Csetri Elek: A lengyel kérdés a reformkori és az 1848-as Erdélyben. Művelődés, 1997, 12., 30–32.
Egyed Ákos: Erdély magyarsága az önkényuralom korában. (1849-1867). Korunk, 1997, 1., 65–74.
Kovács István: A “Magyar Golgota” a lengyel légió történetében. Korunk, 1997, 2., 98–107.
Kovács István: Edmund Slaski hadapród és Wladyslaw Rucki főhadnagy kalandjai az erdélyi Lengyel Légió utolsó csatáiban. Művelődés, 1997, 12., 26–30.
Egyed Ákos: Erdély magyarsága az önkényuralom korában (1849-1867). Korunk, 1997, 1., 65–74.
Rászlai Tibor: Autonómia törekvések Erdélyben 1. Erdélyi Magyarság, 1993, 16., 41–44.
Szász Zoltán: Magyarok, románok, szászok. Erdély 1867-1918. História, 1991, 2–3., 23-26.
Varga E. Árpád: A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869-1920 között. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 40–87.
Varga E. Árpád: Az 1857. évi erdélyi népszámlálás a román szakirodalomban. Erdélyi Múzeum, 1998, 1–2., 74–84.
Balogh L. Béni: A magyar-román viszony és az erdélyi kérdés 1940-1944 között Korunk, 2006, 2., 4–10.
Imreh István: Az 1942-es felmérés általános értékelése Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 259–262.
Nagy György: Korszerűtlen példázat a helyzet hatalmáról és a szellem tisztesságáről. Kós Károly és a "Termés" 1943-as ankétja. Helikon, 1993, 11., 12., 8–10; 8–10.
Neményi Ágnes: Tóth Pál Péter Szórványban című könyvének elemzése, különös tekintettel az erdélyi falusi család vagyoni helyzetére Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 295–301.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 271–313.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 251–258.
Vetési László: A könyv, és ami azután következik Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 302–311.
***: Tanulmányi bizottság Kolozsvárott. Magyar Kisebbség, 2000, 2., 149–160.
***: Magyarok Besszarábiában és Bukovinában Székelyföld, 2000, 7., 48–70.
Albert-Lőrincz Márton: A lovasfogat és hajtói, avagy az erdélyi iskolaügy szabályozása a két világháború között Erdélyi Múzeum, 2006, 3–4., 75–90.
Balázs Sándor: Az autonómia gondolat a húszas-harmincas években. A Hét, 1992, 1., 2., 4., 5., , 5., 8., 9., 6., .
Balázs Sándor: Az önkormányzat mibenléte. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992, 3., 8.
Balázs Sándor: Az autonómia alanya. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992, 5., 4.
Balázs Sándor: Etnikum, kultúra, politikai opció. Korunk, 1991, 8., 970–976.
Balázs Sándor: A Magyar Párt - ideológia - tézisekben. Korunk, 1991, 2., 235–240.
Balogh Béni: Az erdélyi magyar menekültkérdés 1939 és 1944 között. Regio, 1999, 3–4., 243–266.
Balogh Edgár: Cserkészek, regősök, falujárók. Művelődés, 1993, 8–9., 26–27.
|