| |
Tófalvi Zoltán: A sóvidéki népoktatás története a XVII. századtól 1848-ig. 1-2. Honsimeret, 1996, 1., 2., 71–77., 19–33.
Tófalvi Zoltán: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról Honismeret, 1995, 4., 20–24.
Tonk Sándor: Adalékok a marosvásárhelyi kollégium megalakulásának történetéhez. Embernevelés, 1997, 1., 1–9.
Tonk Sándor: Értelmiségi elit Erdély múltjában. Avagy létezett-e a másság tragédiája? Korunk, 1991, 9., 1154–1157.
Tonk Sándor: Külföldön tanuló és oktató magyar természettudósok és műszakiak. Évford. Műsz. Termtud., 1992, 51–54.
Tonk Sándor: Rozgonyi Varga János önéletírása. Lymbus, 1992, 143–168.
Tonk Sándor: Egyetemjárás az egyetem nélküli országban. Egy kulturtörténeti kutatás néhány tanulsága. Korunk, 1994, 5., 129–132.
Tonk Sándor: Táj és ember az erdélyi Mezőségen a középkorban. Korunk, 1994, 9., 23–30.
Tonk Sándor: A magyarság megtelepedése Erdélyben a középkori magyar krónikák tükrében. Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 41–50.
Tonk Sándor: Könyvgyűjtő erdélyi diákok a középkorban. (1975) Művelődés. A kibontakozás... Antológia... 1968-1975 , 2000, 6–9., 116–119.
Tonk Sándor: A honfoglalás jelentősége a magyar nép és Európa népeinek történetében Művelődés Közművelődés, de minek? Antológia... 1995-1998..., 2003, 6–9., 78–80.
Tóth István: Ifjabb Bethlen István váradi udvara, avagy a Murányi Vénusz Váradon. Erdélyi Múzeum, 1995, 3–4., 1–13.
Tóth István: Marosvásárhelyi humanista költők. Látó, 1994, 8., 9., 80–85; 73–79.
Tóth István György: Az erdélyi fejedelmek hatalmi jelvényei. Bot, zászló, kaftán. História, 2003, 3., 19-21.
Tóth István György: Misszionáriusok Magyarországon. História, 1995, 1., 23-25.
Tóth István György: Bethlen Gábor végtisztessége. Vatikáni paródia. História, 2004, 9., 27-30.
Tóth István György: Az első székelyföldi katolikus népszámlálás (Szalinai István bosnyák ferences szerzetes jelentése 1638-ból) Történelmi Szemle, 1998, 1-2., 61–85.
Tóth Levente: ...kinek-kinek ülése hol legyen... Templomi ülésrend 1682-ből Örökségünk, 2007, 2., 22–23.
Tóth Sándor: Erdélyi matematikai kéziratok a 14-19. századból. Magyar Könyvszemle, 1991, 3., 175–206.
Tóth T. Sándor: Matematikai élet az erdélyi régiségben. 1-5 Művelődés, 1990, 6–7., 8., 9., 10, 47–49., 34–36., .
Tóth T. Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. Művelődés, 1997, 11., 36–40.
Tüdős Kinga: Egy zabolai udvarházról Bethlen Miklós nyomdokain járva. Ars Hung., 1998, 2., 371–378.
Tüdős S. Kinga: A székely örökség háramlása a 16–17. századi végrendeletek alapján Aetas, 2008, 4., 205–222.
Tüdősné Simon Kinga: A háromszéki hadköteles székelység társadalmi rétegződése 1635-ben Történelmi Szemle, 1991, 3-4., 224–238.
Tüdősné Simon Kinga: Székelyföldi jobbágykötő levelek. Más tájakról Háromszékre telepedett jobbágyok (1630–1686) Történelmi Szemle, 1995, 4., 439–450.
Turai Tünde: A koronázáshoz fűződő kúltusz Decsy Sámuel és Katona István történelemszemléletében. Erdélyi Múzeum, 1999, 1–2., 143–146.
Ugry Gábor: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24–26.) Századok, 2014, 5., 1335–1341.
Ungvári-Zrinyi Imre: Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században. Kellék, 1997, 8–9., 157–176.
V. Király István: Társadalmi harcok Csíkszékben a határőrezredek szervezésének korában Századok, 1992, 3-4., 403–426.
Vajnovszki Kázmér: Évforduló. Kuruc-labanc. A Hét, 1991, 14., 2.
|
