|
Glück Jenő: Sajtójelentések a zsidókérdésről Romániában és Észak-Erdélyben. Századok, 1995, 6., 1364–1370.
Horváth Andor: Toll és arc. Román emlékirat-irodalom a két világháború között A Hét, 2003, 27., 9–10.
Illésfalvi Péter: Atrocitások az 1940-es erdélyi bevonulás során. Rubicon, 2005, 6., 10., 33-38, 35-41.
Karády Viktor: Csoportközi távolság, réteghelyzet, a zsidó keresztény házasságok dinamikája Erdélyben a világháborúk között. Korunk, 1991, 8., 941–954.
Kiss József – Varga Andrea (Közread, bev.): “Kádár kérte, segítsünk mi is.”A Nagy Imre-csoport elrablása és deportálása Romániába. Társadalmi Szemle, 1997, 10., 78–94.
L. Balogh Béni: A második bécsi döntés. Rubicon, 2005, 6., 23-32.
Müller-Lagenthal Friedrich: Az erdélyi lélek. (1926). Korunk, 1999, 15–16.
Olti Ágoston: A Romániai Kommunista Párt és a romániai nemzetiségi/területi kérdés a két világháború között Regio, 2007, 1., 109–132.
Pálfy Zoltán: Nemzetállam és felsőoktatási piac: adatok a kolozsvári egyetem diákságának etnikai és társadalmi összetételéről a két világháború között Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2004, 2., 151–180.
Réti György: Magyarország és szomszédai História, 2002, 1., 30.
Roth, Harald: Erdély Romániában. Korunk, 1999, 3., 117–121.
Seewann, Gerhard: Megosztott lojalitások, egyforma közösségek. Németek és magyarok a román nacionalizáló államban Aetas, 2010, 1., 199–209.
Seres Attila: Domokos Pál Péter missziója a bukaresti magyar követségen (1940–1941) Magyar Kisebbség, 2009, 3–4., 276–321.
Szász Zoltán: Erdély tervek, 1918-20. História, 1998, 4., 26–28.
Szász Zoltán: Tévutak keresése. Áttelepítési tervek a magyar-románkonfliktusok feloldására 1940 táján. História, 1999, 8., 17–19.
Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok. Művelődés, 1994, 2., 7–8.
Tibori Szabó Zoltán: A múlt árnyékában. Szabadság Évkönyv, 2000, 95.
Zákonyi Botond: Tündérkert. Egy magyar-román történeti konszenzus és előzményei. Limes, 1996, 164–171.
***: Archívum. Gyorsírásos feljegyzés a Nicolae Ceauescu, Leonte Răutu, Vass Gizella, Josif Ardeleanu, valamint Kállay Gyula között 1959. július 16-17-én sorra került megbeszélésről (részletek). Magyar Kisebbség, 1999, 1., 93–142.
Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés. Századok, 1995, 3., 535–572.
Benkő Levente: A tervszerű merénylet. Sztálin generalisszimusztól kezdve a romániai munkatáborokig Korunk, 2003, 2., 87–99.
Berecki András: Románia népességének alakulása 1930-1992 között. Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 76–98.
Bíró A. Zoltán: Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Az átmeneti életformákban működő stabilizációs stratégiák vizsgálata a Csíki medencében. Antropológiai Műhely, 1994, 2., 95–135.
Bottoni Stefano: Recepció és párhuzamosság. A romániai '56 és a magyar forradalom viszonya Korunk, 2006, 2., 40–48.
Domány András: “A Szovjetuniónak nem érdeke egy erős Magyarország” Titkos szovjet dokumentumok az erdélyi kérdésről. Mozgó Világ, 2000, 8., 11–26.
Földes György: A román nemzetiségpolitikai hátraarc és az állandósuló konfliktus Korunk, 2007, 12., 82–92.
Kárpáti Ferenc: A román forradalom és Magyarország, 1989. Egy volt miniszter emlékezése. História, 2000, 4., 26–27, 29.
Kaszás Veronika: Diplomáciai megoldáskeresés az 1987–89 között Magyarországra érkező erdélyi menekültek helyzetének rendezésére Magyar Kisebbség, 2011, 3–4., 112–138.
Lipcsey Ildikó: Adalékok a magyar-román külkapcsolatok történetéhez 1945-1955. Külpolitika, 1999, 3–4., 228–237.
Lukács Zs. Tibor: A brassói felkeléstől a decemberi forradalomig. Korunk, 1993, 10., 62–69.
|