|
Tóth-Bartos András: Szociális gondozás Háromszéken 1940–1944 között In: Acta Siculica 2007. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, szerk. Barti Levente, Boér Hunor, Csáki Árpád, Kinda István, Kocs Irén, Méder Lóránt László, Szaló Réka, Szőcsné Gazda Enikő, Va, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2007, 515–526.
Zsigmond Júlia: Kéziratos füzet Márkosfalváról az 1940-es évekből In: Acta Siculica 2010. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, szerk. Boér Hunor, Kinda István, Kocs Irén, Szőcsné Gazda Enikő, Bordi Zsigmond Lóránd, Méder Lóránt László, Sztáncsuj Sándor Jó, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2010, 705–713.
***: Szabados Mihály, az Áttelepítési Kormánybiztosság munkatársának jelentése a Fogadjisten telepen lévő csángó magyarok helyzetéről. Budapest, 1942. április 9. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 257–260.
***: Besenyő Sádor sajtóelőadó jelentése Bonczos Miklós telepítési kormánybiztosna. Brassó, 1944. április 28. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 261–262.
***: Szabó Sándor alezredes megjegyzései Besenyő Sándor jelentéséhez. Kolozsvár, 1944. május 12. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 263–264.
***: Besenyő Sándor sajtóelőadó feljegyzése a Bákó megyei csángó-magyarok hazahozatalának lehetőségeiről. Budapest, 1944. május 25. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 265–267.
***: Szabó Sándor alezredes újabb megjegyzései Besenyő Sándor jelentéséhez. Kolozsvár, 1944. június 27. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 267–269.
***: Besenyő Sándor levele Bonczos Miklós kormánybiztosnak. Gyimesbükk, 1944. július 11. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 269–272.
***: Két pusztinai csángó feljegyzése a Magyarországra történt repatriálásukról. Szárász, 1946. szeptember 27., 30. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 272–273.
***: Budapest, 1943. április 29. tájékoztató a Honvédelmi Minisztérium számára Románia hadügyi és gazdasági helyzetéről, valamint a magyar kisebbségek elleni politikájáról In: Magyarok kisebbségben és szórványban. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 1919–1998, szerk. Bán D. András; Diószegi László; Fejős Zoltán; Romsics Ignác; Vinnai Győző, Teleki László Alapítvány, Bp., 1995, 349–351.
Barabás Béla: A romániai magyarság helyzete 1940–1944 In: Hetven év. A romániai magyarság története 1919–1991, szerk. Diószegi László; R. Sülé Andrea, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1990, 45–48.
Demeter Lajos: A sepsiszentgyörgyi Hősök temetője In: Acta Siculica 2012–2013. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, szerk. Barti Levente, Kocs Irén, Bordi Zsigmond Lóránd, Sztáncsuj Sándor József, Csáki Árpád, Demeter Lajos, Szőcsné Gazda Enikő, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013, 357–379.
***: Domokos Pál Páter kérelme Pázsint Ödön miniszterelnökségi osztályfőnökhöz, mellékelvén a lészpedi Ignác István hozzá írott levelét. Bukarest, 1947. december 10. In: Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989), szerk. Juhász Gyula; Diószegi László; Vincze Gábor, Teleki László Alapítvány – Erdélyi Múzeum Egyesület, Budapest – Kolozsvár, 2004, 313–314.
Süle Andrea: Az 1944. augusztus 23-i antifasiszta fordulat és következményei In: Hetven év. A romániai magyarság története 1919–1992, szerk. Diószegi László; R. Sülé Andrea, Magyarságkutató Intézet, Bp., 1990, 49–51.
Egry Gábor: Háborús nacionalizmusok, versengő imperializmusok: Nemzet, állam, birodalom az első világháború idején In 1916 - A fordulat éve? : Tanulmányok a nagy háborúról, Szerk. Egry Gábor; Kaba Eszter, Napvilág Kiadó, Budapest, 2017, 49-72.
Egry Gábor: Kukoricakenyér, pacal és vizezett tej: Ellátás és fogyasztás az első világháború idején In Háborús mindennapok – mindennapok háborúja : Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918), Szerk. Kaba Eszter, Napvilág Kiadó, Budapest, 2017, 291-313.
Egry Gábor: Suspicious Beyond Imagination: Constructs of Ethnicity and the Rural World in Interwar Transylvania In Politics and Peasants in Interwar Romania : Personalities, Mentalities, Propaganda, Szerk. Sorin Radu; Oliver Jens Schmitt, Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne, 2017, 387-407.
Egry Gábor: Endangered by Alienation? Raising a Minority Elite between Nationalizing Higher Education Systems: The New Generation of Hungarians in Interwar Romania In Universities and Elite Formation in Central, Eastern and South Eastern Europe, Szerk. Bieber Floran; Heppner Harald, LIT Verlag, London, Bécs, Berlin, Zürich, , 2015, 39-58.
Egry Gábor: Keresztező párhuzamosok: Etnicitás és középosztálybeli kultúra a két világháború közti Erdélyben In Határokon túl : Tanulmánykötet Mark Pittaway (1971-2010) emlékére, Szerk. Bartha Eszter; Varga Zsuzsanna, L'Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2012, 282-301.
Egry Gábor: "Bozgorok".: Verbális sértés, gúny, inzultus a mindennapi magyar-román kapcoslatokban a két világháború közti Romániában. In "...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni": Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére, Szerk. Gebei Sándor; ifj Bertényi Iván; Rainer M János, EKF Líceum Kiadó, Eger, 2011, 366-372.
Egry Gábor: Debates on Colonization Plans among the Transsylvanian Saxons during the First World War. In Mişcări de populaţie şi aspecte demografice în România în prima jumătate a secolului XX. : Lucrările Conferinţei internaţionale „Mişcări de populaţie în Transilvania în timpul celor două războaie mondiale” , Szerk. Bolovan Sorina Paula; Bolovan Ioan; Gräf Rudolf; Pădurean Corneliu, Presa Universitara Clujeana, Kolozsvár, 2007, 57-69.
Egry Gábor: Realitások és illúziók. Magyar kisebbségek jövőképe a második világháború végén In 1945 a világtörténelemben. : Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmányok, Szerk. Földes György; Feitl István, Napvilág Kiadó, Budapest, 2005, 191-212.
Ablonczy Balázs: Székely identitásépítés Magyarországon a két világháború között. In Székelyföld és a Nagy Háború : Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából., Szerk. Orbán Zsolt, Csíkszereda Kiadóhivatal, Románia, Csíkszereda, 2018, 467–485.
Ablonczy Balázs: A kikötő alkonya: Fiumei magyarok a két világháború között. In Bennünk élő múltjaink. Történelmi tudat - kulturális emlékezet., Szerk. Papp Richárd; Szarka László, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Szerbia, Zenta, 2008, 163–187.
Ablonczy Balázs: „A Klopacska hív” – Emlékezésformák Selmecbányára a két világháború között. In Az emlékezet konstrukciói : Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből., Szerk. Czoch Gábor; Fedinec Csilla, Teleki László Alapítvány, Magyarország, Budapest, 2006, 183–208.
Ablonczy Balázs: "Lándzsahegy", néprokonság, small talk: Turanizmus és keleti gondolat a két világháború közötti magyar külpolitikai gondolkodásban. In A magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. VI. Hungarológiai Kongresszus., Szerk. Pritz Pál; Sipos Balázs; Zeidler Miklós, Magyar Történelmi Társulat, Magyarország, Budapest, 2006, 87–106.
Borsi-Kálmán Béla: Töredék: töprengés a honi antiszemitizmus természetéről, avagy óvatos javallatok a magyar-magyar viszony rendezésére. In Homályzónák : Felvilágosodás és liberalizmus : tanulmányok Kecskeméti Károly 80. születésnapjára = Zones d'ombre : lumieres et liberalisme : mélanges offerts à Charles Kecskemeti pour son 80e anniversaire., Szerk. Borsi-Kálmán Béla, Sík Kiadó, Magyarország, Budapest, 2013, 279–292.
Both Noémi Zsuzsanna: Jakó Zsigmond és Imreh István. In Értelmiségi válaszutak 1945 után : Egy akadémiai ülésszak előadásai., Szerk. Papp Gábor, Kossuth Kiadó, Magyarország, Budapest, 2017, 179–195.
Hunyadi Attila Gábor: Iskolaszövetkezeti mozaglom és szövetkezeti oktatás Erdélyben a két világháború közötti időszakban. In Modernizare economica, sociala si spirituala in Europa Est-Centrala. Gadasági, társadalmi és szellemi moodernizáció Kelet- Közép-Európában. : In honorem Prof. univ. dr. Csucsuja István., Szerk. Lönhárt Tamás; Nagy Róbert Miklós, Argonaut, Románia, Kolozsvár, 2017, 368–387.
Gidó Csaba: Udvarhely megye a nagy háború és az impériumváltás sodrában. In Székelyföld és a Nagy Háború : Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából, Szerk. Orbán Zsolt, Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2018, 304-325.
|