| |
Molnár Gusztáv: A státustörvény és az erdélyi kontextus Provincia, 2001, 5., 8–9.
Parászka Boróka: Neonacionál, biblikus, liberál-népi kapitalizmus. Smaranda Enachét Parászka Boróka faggatja, hogy miért ő és miért pont most? A Hét, 2004, 20., 3., 5.
Salat Levente: Erdélyi magyar identitás a magyar és a román közpolitikák kereszttüzében Magyar Kisebbség, 2010, 3–4., 50–61.
Csetri Elek – Imreh István: Társadalmi rendek, rétegek Erdélyben 1848 előtt. Erdélyi Múzeum, 1997, 1–2., 121–181.
Egyed Ákos: Erdély az 1848-as forradalom előtt. A Hét, 1991, 9., 10., 11., 8., 11–12., 11.
Fábián Ernő: Széchenyi István szabadelvű politikai modellje. Erdélyi Múzeum, 1992, 1–4., 14–23.
Flóra Ágnes: Polgári karrier – polgári lét Kolozsváron a reneszánsz korában Történelmi Szemle, 2009, 4., 481–501.
Kovács Kiss Gyöngy: Polgári viselet és ékszerek a 17. századi Kolozsváron. Korunk, 1994, 7., 113–118.
Róth András Lajos: Európaiságunk megsejtése Korunk, 2013, 3., 61–68.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Élelmezési szintek a fejedelemségkori Kolozsváron Századok, 2007, 6., 1539–1555.
Sebestyén Mihály: A meggyökerezéstől az emancipációig. Korunk, 1991, 8., 933–940.
Hermann Róbert: Műfajok és tendenciák az 1848–49-es polgári memoárirodalomban Századok, 1994, 1., 113–134.
Tamási Zsolt: A római katolikus egyházi oktatás helyzete Erdélyben 1848-ban Erdélyi Pszichológiai Szemle, 2005, 4., 385–414.
Boldizsár Zeyk Zsuzsa: A 19. századi iskola mint egyházi intézmény. Egy egyházi dokumentumanyag vizsgálatának néhány tanulsága Erdélyi Múzeum, 2011, 1., 138–148.
Egyed Ákos: Társadalmi változások Erdélyben az 1848-as forradalom után. Helikon, 1990, 9., 6–7.
Gyarmati Zsolt: Az ellentétek érdekes városa: a korszerűsödő Kolozsvár (1867-1914). Korunk, 1999, 8., 103–111.
Killyéni András: Közművelődés, szabadidő a 19. század végi Kolozsváron Művelődés, 2015, 5., 21–26.
Nagy Olga: A paraszti polgárosulás erdélyi sajátosságai. Korunk, 1992, 77–81.
Pál Judit: A székelyföldi vasutak kezdetei és jelentőségük. ACTA-1997 (Acta Hargitensia IV, Aluta XXI). I. Sepsiszentgyörgy, 1998, 273–278.
Péter Edit: Petelei Kolozsvárja Korunk, 2012, 10., 95–98.
Rokaly József: Gyergyócsomafalva a polgárosodás útján 1848-at követően Székelyföld, 2000, 11., 86–105.
Róth András Lajos: Századfordulós hangulat egy erdélyi kisvárosban és meglepő aktualitásai Székelyföld, 2003, 10., 73–102.
Török Zsuzsa: A marosvásárhelyi zsurnalisztika Korunk, 2010, 3., 54–59.
Zepeczaner Jenő: Előtanulmány a megkésett Székelyföldi polgárosodásról. Korunk, 1994, 6., 108–114.
Fodor János: Bernády György tevékenysége a romániai Országos Magyar Pártban. A párt alakulásától Bernády második polgármesterségéig (1922–1929) Korunk, 2013, 2., 67–76.
György Béla: Harmadnap. Adalékok Bernády György 1922–1938-as pályaképéhez Székelyföld, 2011, 3., 48–77.
Vincze Gábor: Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években. Magyar Kisebbség, 1999, 2–3., 191–196.
***: Szerződés a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt együttműködéséről és koalíciójáról Magyar Kisebbség, 2011, 1–2., 240–251.
A szerk.: Húzzunk bele! Itt is A Hét, 2006, 18., 1., 3.
Árus Zsolt: Helyzet lesz. Talán. Remélhetőleg. Magyar Kisebbség, 2011, 1–2., 34–49.
|
