| |
Demény Lajos: Kísérlet a román történelmi mítoszok tárgyilagos vizsgálatára. Tiszatáj, 1999, 3., 81–89.
Egyed Ákos: Románok és magyarok a történelemről. História, 1992, 1., 31-33.
Fodor Pál: Az apokaliptikus hagyomány és az "aranyalma" legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben Történelmi Szemle, 1997, 1., 21–50.
Horváth Bálint: A román kolindálás szokásrendszeréről Korunk, 2015, 12., 33–54.
Iordachi, Constantin – Trencsényi Balázs: A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve (1989-1999). Replika, 2000, november, 165–194.
Köpeczi Béla: Franciaországi viták Erdély történetéről. Magyar Tudomány, 1993, 5., 41.
Lupescu, Radu: Hunyadi János alakja a magyar és román történetírásban Századok, 2005, 2., 385–420.
Niederhauser Emil: A román nemzet történetírója. Nicolae Iorga. História, 1995, 4., 15-16.
R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban Századok, 2012, 4., 763–797.
Takács Péter: Történelem és mítosz. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2000, 2., 129–136.
Vajda András: Egy sáromberki helytörténetíró és munkája: a rólunk szóló történelem (Esetelemzés) Erdélyi Múzeum, 2012, 4., 150–160.
Várdy Béla: Trianon megnyilvánulása a két világháború közti magyar történetírásban Aetas, 2003, 3-4., 286–305.
Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon Történelmi Szemle, 2014, 2., 179–202.
Vogel Sándor: Történelem és mítosz a román nemzettudatban. Külpolitika, 1998, 2., 117–121.
Beke György: Káprázat és igazság. Az első magyar monográfia Romániáról. Kortárs, 1997, 5., 64–73.
Jakó Klára: Hogyan láttak minket? Magyarságkép a 17. századi és 18. század eleji moldvai és havasalföldi elbeszélő forrásokban Történelmi Szemle, 2011, 2., 163–182.
Papp Sándor: Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál. Diplomatikai vizsgálat a román vajdák szultáni 'ahdnaméi körül Aetas, 2002, 1., 67–96.
Braham, Randolph L.: A történelem átírása. A román nacionalisták és a holocaust 1-2. Valóság, 1996, 5., 6., 59–73., 54–72.
Demény Lajos: A román történetítás. Habsburg-restauráció és kisantant. História, 2004, 10., 22-23.
Dorin, Matei: A román történetítás. Habsburg-restauráció és kisantant. Az 1940-1944 közötti évek. História, 2009, 8., 3-7.
L. Balogh Béni: A döntőbíráskodás kérdése a magyar–román kapcsolatokban 1940 nyarán Korunk, 2012, 3., 76–84.
Zákonyi Botond: Tündérkert. Egy magyar-román történeti konszenzus és előzményei. Limes, 1996, 164–171.
Demény Lajos: A román történetírásról a Ceaușescu-érában Múltunk, 1990, 1., 85–99.
Péter László: A nemzeti közösség és múltja. Holmi, 1993, 6., 841–849.
Lázok Klára: A román közelmúlt és az oral history. Oral history a romániai történeti kutatásokban Aetas, 2007, 2., 123–129.
Pecican Ovidiu: Az erdélyi múlt és a szintéziséhség Provincia, 2001, 3 (11)., 7.
B. Szabó János – Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) Századok, 2012, 5., 1015–1048.
Balázs Mihály – Monok István: Az első magyar ars historica: Szamosközy István Giovanni Michaele Bruto történetírói módszeréről. Lymbus, 1992, 49–86.
Benkő Elek: “Egy sajátosan leszűkített Pannónia-értelmezés.” A honfoglalás a mai román történetírásban. Magyar Tudomány, 1995, 12., 1416–1432.
Farkas Gábor Farkas: Ransanus és a sárkány Erdélyi Múzeum, 2013, 4., 32–37.
|
