| |
Forró Albert: A székely határőrség szervezése Háromszéken [Albert Ernő: A határőrség szervezése 1762–1764-ben.Sepsiszentgyörgy, Albert, 2004.] Székelyföld, 2005, 2., 159–162.
Gaal György: Ahogyan őseink örököltek [Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A kolozsvári osztóbírói intézmény és a kibocsátott osztálylevelek. Kolozsvár, Korunk–Komp-Press, 2012, 568 p.] Művelődés, 2013, 12., 27–28.
Gángó Gábor: A másik ember képe Erdélyben. Sztereotípiák egy multietnikai régióban [Gündisch, Konrad; Höpken, Wolfgang; Markel, Michael: Das Bild des Anderen in Siebenbürgen. Stereotype in einer multietnischen Region. Köln–Weimar–Wien, 1998, 342 p.] Századok, 1998, 6., 1399–1402.
Hegyi Géza: Sóbányászat mint városfenntartó tényező [Gulyás László Szabolcs: Városfejlődés a középkori Máramarosban. Kolozsvár, 2014, 154 p.] Erdélyi Múzeum, 2015, 1., 207–210.
Horn Ildikó: [Kovács András (szerk.): Erdélyi történelmi adatok VI.2. Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Kolozsvár, Erdéliy Múzeum-Egyesület, 1998, 370 p.] Századok, 2000, 2., 461–464.
Jeney- Tóth Annamária : Egy régóta várt forráskiadás megjelenéséről [Kolozsvári harmincadjegyzékek (1599–1637). Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közreadja Pap Ferenc. Buk.–Kvár 2000.] Erdélyi Múzeum, 2001, 1–2., 179–180.
K. K. Gy.: [Károly Vekov: Locul de adevereire din Alba-Iulia (Secolele XIII-XIV). [Biblioteca rerum Transsilvaniae, XXIX. Fundatia Culturala Româna, Cluj-Napoca, 2003] Korunk, 2003, 12., 122.
Kaposvári György: Murádin Jenő: Szathmári Pap Károly erdélyi országgyűlési arcképcsarnoka 1842. [Kiadja a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány. Bp., 2008] Korunk, 2009, 3., 113–114.
Kopeczny Zsuzsanna: [Petrovics István: A középkori Temesvár. Fejezetek a Bega-parti város 1552 előtti történetéből. Szeged, JATEPress, 2008, 165 p.] Századok, 2011, 2., 500–505.
Labádi Gergely: Források provokációja [Biró Annamária: Nemzetek Erdélyben. August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012.] Korunk, 2012, 12., 116–118.
Molnár Zsófia: A régi Erdély arculatai [Köllő Zsófia (szerk.): „Irtam a’ magam Tanulo-házatskámban”. Kolozsvár, Egyetemi Mûhely Kiadó – Bolyai Társaság, 2013.] Korunk, 2015, 5., 123–125.
Nagy László: [Herner János: Bornemissza Anna megbűvöltetése. Boszorkányok Erdély politikai küzdelmeiben, 1678-1688. Budapest – Szeged, 1988.] Századok, 1991, 5–6., 579–581.
Nagy Levente: [Andea, Susana; Andea, Avram; Dincă, Adinel; Magina, Livia: Scris şi societate în Transilvania secolelor XIII-XVII. Cluj Napoca – Gatineau, Argonaut – Symphologic Publishing, 2013, 378 p.] Századok, 2015, 5., 1297–1298.
Niederhauser Emil: [Ábrahám Barna: Az erdélyi románság polgárosodása a 19. század második felében. Csíkszereda, Pro-Print, 2004, 483 p.] Századok, 2006, 2., 523–525.
Pakó László: "Államocska" szerencse és balsors sodrásában [Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Fortuna vagy Fatum árnyékában? Fejezetek az Erdélyi Fejedelemség történetéből. Kolozsvár, KompPress Kiadó – Korunk, 2014, 291 p.] Korunk, 2015, 1., 112–116.
Pál Judit: Kvantitatív kutatási módszer és az erdélyi urbanizáció [Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII-XIX. században. Budapest, L'Harmattan - Atelier, 2001.] Aetas, 2003, 2., 183–188.
Papp Sándor: Erdély és a török Porta viszonya a mai román történetírásban [Feneșan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei. Bukarest, Editura Enciclopedică, 1997, 347 p.] Aetas, 2003, 2., 189–195.
Pataki József: Szamosközy István magyar nyelvű feljegyzései. [Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata. A Magyar Nyelvtörténet Forrásai. 2. sz. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1991. 324 l.] Erdélyi Múzeum, 1991, 1–4., 154–157.
Ráduly János: Két könyv a rovásírásról. [1. Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék. A székely rovásírás 1. 2. Rovásírás a Kárpát medencében. Szerkesztette Sándor Klára. Magyar őstörténeti Könyvtár. Szeged, 1991, 1992.] Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 115–116.
Sidó Zsuzsa: Még egyszer Mátyás emlékére. [A reneszánsz Kolozsvár. Összeállította Kovács András. Szerkesztette Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár Társaság, Kvár, 2009.] Korunk, 2009, 12., 118–121.
Szabó György: Két újabb erdélyi iskolatörténeti forráskiadvány. [1. Szatmári diákok 1610-1852. Közreadja Bura László. (Fontes Rerum Scolasticarum V.) Szeged 1994. 352 l. 2. A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653-1848. bevezetéssel közzéteszi Tonk Sándor (F Erdélyi Múzeum, 1994, 3–4., 93–94.
Szabó György: Kolozsvári emlékírók. Helikon, 1991, 21., 2.
Szende Katalin: "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." [Flóra Ágnes (szerk.): Kolozsvári ispotály-számadások I. A Szentlélek ispotály számadáskönyvei 1601–1650. Budapest, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2006, 304 p.] Aetas, 2007, 3., 217–221.
Tóth Sándor László: A 15 éves háború a Vatikán szemszögéből [Jacov, Marco: I Balccini tra Impero Ottomano e Potenze Europee (sec. XVI e XVII). II ruolo della diplomazia pontificia. Cosenza, Periferia, 1997, 280 p.] Aetas, 1999, 4., 203–205.
Várkonyi R. Ágnes: Georg Kraus erdélyi krónikájáról. Korunk, 1995, 7., 104–108.
Vincze Zoltán: [Ferenczi István: Sóvidéki várainkról. Firtos Művelődési Egylet. Korond 1994. 150 l.] Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 180–181.
Voloncs László: Különbségek és hasonlóságok a két román vajdaság és Erdély portai viszonyában [Felezeu, Călin: Statutul Principatului Transilvaniei în raporturile cu Poarta Otomană. Kolozsvár, Presa Universitară, 1996, 383 p.] Aetas, 2002, 1., 204–208.
Wolf Rudolf: Újabb "fehér könyv" - ezúttal a régi Kolozsvárról. [Kolozsvári emlékírók 1603-1720. A bevezető tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeállította Bálint József. A forrásokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Kriterion Könyvkiadó, Buka Erdélyi Múzeum, 1999, 1–4., 157–1594.
Hermann Róbert: Előtanulmány egy monográfiához? [Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1995, 72 p.] Aetas, 1996, 2–3., 290–294.
Panek Sándor: Román emlékírások 1848-ból Memorialistica Revoluției de la 1848 în Transilvania. Kolozsvár, Dacia, 1988.] Aetas, 1992, 1–2., 228–232.
|
