| |
Benkő Samu: Dokumentum. "Csinálják úgy, ahogy lehet..." Az erdélyi magyar egyházak képviselőinek 1919.dec. 21-én Valeriu Braniște kultuszreszort főnökkel folytatott megbeszéléseiről való feljegyzések. A Hét, 1990, 32., 11–12.
Cseke Péter: Kisebbség és nemzetvallás avagy: az Erdélyi Fiatalok és a nacionalizmus kérdésköre. Korunk, 1991, 4., 504–510.
Cseke Péter: László Dezső kisebbségi nemzetkritikája. Korunk, 1997, 6., 45–53.
Cseke Péter: Egy létparadoxon megoldási kísérletei 1937-ben. A Nem lehet vitáról ötven év múltán. Látó, 1990, 2., 185–197.
Cseke Péter: Románok és magyarok - kisebbségben és többségben. A száz éve született Bíró Sándor emlékére Székelyföld, 2007, 4., 97–116.
Dávid Gyula: A vásárhelyi találkozó Látó, 2010, 4., 74–80.
Dávid Gyula: Tóth I. Zoltán és a két világháború közötti nemzedék. A román-magyar kapcsolat keresésében. Korunk, 2001, 10., 86–89.
Fábián Ernő: Mi történik Atlantisz földjén? A Hét, 1993, 46., 11.
Fodor János: Bernády György tevékenysége a romániai Országos Magyar Pártban. A párt alakulásától Bernády második polgármesterségéig (1922–1929) Korunk, 2013, 2., 67–76.
Gagyi József: Egy román állami iskolai tanító és a magyar közösség együttélése Csíkmenaságon a két világháború közötti időszakban: a mai interetnikus viszonyok székelyföldi előzményei. Antropológiai Műhely, 1993, 1., 97–114.
Gáll Ernő: Román önvizsgálat? Sorin Alexandrescu A román paradoxon c. tanulmánykötetéről. A Hét, 1999, 9., 3–4.
György Lajos: A magyar tudományosság és a magyar tanárképzés 1927. évi helyzete és jövő feladatai Erdélyben Magyar Kisebbség, 2000, 2., 131–148.
Hámori Péter: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. Rubicon, 2005, 2–3., 95-96.
Horváth Andor: Szakma és politika. Megjegyzések az egyetem vitához. A Hét, 1997, 10., 11-21., 1; 4–5; 3.
Horváth Sz. Ferenc: A Nem lehet vita háttere és ideológiai összefüggései Látó, 2007, 3., 77–92.
Horváth Sz. Ferenc: Utak, tévutak, zsákutcák II. Paál Árpád két világháború közti politikai nézeteirőltermészeti katasztrófák A Hét, 2005, 36., 6–7.
Horváth Sz. Ferenc: Utak, tévutak, zsákutcák IV. Paál Árpád két világháború közötti nézeteiről IV. A Hét, 2005, 39., 6–8.
K. Lengyel Zsolt: Kulturális kapcsolatok, regionalizmus, szövetkezési kompromisszum. (Szempontok a korai transzilvanizmus vizsgálatához 1918-1928). Erdélyi Múzeum, 1992, 1–4., 127–142.
Kovács Ferenc: Bitay Árpád száz éve. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 253–259.
Kovács Ferenc: Nicolae Iorga és Bitay Árpád történelmi kézfogása. Helikon, 1992, 10., 11.
László Ferenc: Mi is történt Marosvásárhelyen 1937-ben? Adalékok a Vásárhelyi Találkozó újraértékeléséhez. Korunk, 1991, 3., 376–380.
Lengyel K. Zsolt: Keleti Svájc és Erdély 1918/1919. A Nagyromán állameszme magyar altrnatíváinak történetéhez Korunk, 2004, 1., 109–113.
Lipcsey Ildikó: A magyar-román viszony alakulása 1937-1940 között 1-2. Korunk, 1997, 1., 2., 12–129., 92–97.
Magyari Vincze Enikő: Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák. A Hét, 1997, 9., 9.
Makkay József: A földosztás lázában. Korunk, 1991, 6., 759–761.
Máriás József: Németh László Magyarok Romániában c. utirajzának erdélyi visszhangja. Erdélyi Múzeum, 1995, 1–2., 60–73.
Nagy Ernő: Egy kis gazdaságtörténet: A magyarok helyzete Nagy-Romániában (a Közgazdász Fórum előző számában megjelent írás folytatása Közgazdász Fórum, 2004, 3., 14–18.
Oláh Sándor: Magyar görög-katolikus "románok" (Vallási-etnikai feszültségek egy székely faluban a két világháború között) Regio, 1993, 2., 99–119.
Păclișanu Zenovie: A kisebbségek statútumának kérdése Magyar Kisebbség, 2005, 1–2., 220–223.
Pomogáts Béla: Cseres Tibor Erdélye. A Hét, 1995, 15., 6–7.
|
