|
Egyed Ákos: Wesselényi Miklós és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 219–228.
Egyed Ákos: Széchenyi és Kolozsvár. Helikon, 1991, 38., 1.
Egyed Emese: A neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban. Erdélyi Múzeum, 1999, 1–4., 100–121.
Egyed Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban Erdélyi Múzeum, 1991, 1–4., 100–121.
Fazekas Sándor: Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai Századok, 2008, 4., 999–1020.
Forró Albert: A bögözi református egyházközség klenódiumainak és textíliáinak XVIII. századi jegyzéke Székelyföld, 2002, 3., 111–114.
Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelmek és a lengyel trón Erdélyi Múzeum, 2001, 1–2., 1.
Győrfi Dénes: Gróf Mikó Imre és a Nagyenyedi kollégium. Helikon, 1991, 26., 4.
Hiller István: A firenzei diplomácia és Magyarország 1604–1648 Történelmi Szemle, 1995, 2., 151–170.
Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában Századok, 2011, 4., 997–1027.
Imreh István: Bölöni Farkas Sándor közhasznú élete. Erdélyi Múzeum, 1996, 1–2., 104–125.
Imreh István: A madéfalvi veszedelem. II. Az erdélyi határőrség szervezése. Helikon, 1993, 16., 15–17.
Imreh István: Hogyan lettek határőrök a székelyek? Művelődés, 1993, 3., 29–30.
Imreh István – Pataki József: Kászoni kisnemes a Erdélyi Kancellária élén. Korunk, 1990, 11., 1495–1499.
Karácsony István: A bonchidai református templom építéstörténete Erdélyi Múzeum, 2001, 3–4., 51–65.
Kármán Gábor: Egy diplomáciai zsákutca: Bethlen Gábor házasságkötése Brandenburgi Katalinnal Aetas, 2015, 3., 9–36.
Killyéni András: Wesselényi Béla, ménese és a falkavadászatai Művelődés, 2009, 3., 15–18.
Király Péter: Külföldi zenészek a XVII. századi erdélyi fejedelmi udvarban és hatásuk. Erdélyi Múzeum, 1994, 1–2., 1–16.
Kiss András: A védelem szemléletváltozásának jelei a 18. századi aranyosszéki boszorkényperekben. Limes, 2000, 1., 17–26.
Kiss András: Ó- és Újtorda a 16. század második felében és a 17.század első évtizedében. Művelődés. Antológia 90-94, 1998, 7–8., 98–99.
Kiss András: Legenda vagy történeti tény? Bocskai és a kolozsvári hóstátiak. Rubicon, 2005, 2–3., 68-71.
Kiss András: Kádár Kata megégetése. „Böjtelői colosvári spektákulum” 1734-ben. Rubicon, 2012, 1 klsz., 40-42.
Kiss András: A "füst alól szalatt" háromszéki boszorkány Székelyföld, 2001, 10., 69–73.
Klaniczay Gábor: A boszorkányvád mozgatórgói. Gondolatok az első kolozsvári boszorkányperek kapcsán Korunk, 2005, 5., 27–38.
Kovách Géza: A Bánság településhálózatáról és mezőgazdaságáról az 1780-as úrbérrendezés és az 1828-as általános összeírás alapján. Korunk, 1994, 2., 94–100.
Kovács András: Bethlen Gábor fejedelem ágyúiról Korunk, 2015, 1., 28–35.
Kovács András: A gyulafehérvári Collegium Academicum. Korunk, 1990, 9., 1208–1210.
Kovács András: A történésznek sem könnyű. A Hét, 1998, 36., 8.
Kovács András: „Egy kőhajításnyira kollégiumunktól és templomunktól…” Néhai Csáki (VII.) István gyulafehérvári házáról (1649) Erdélyi Múzeum, 2011, 3–4., 11–17.
Kovács J. Attila: A cserefa és a székelység Művelődés, 2009, 5–6., 43–45.
|