|
Nágó Zsuzsa Emese: Roma holokauszt Korunk, 2006, 11., 108–111.
Olti Ágoston: A Romániai Kommunista Párt és a romániai nemzetiségi/területi kérdés a két világháború között Regio, 2007, 1., 109–132.
Pálfy Zoltán: Nemzetállam és felsőoktatási piac: adatok a kolozsvári egyetem diákságának etnikai és társadalmi összetételéről a két világháború között Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2004, 2., 151–180.
Román Ildikó: A Romániai Szociáldemokrata Párt és a kisebbségi kérdés (1921–1948) Múltunk, 1993, 4., 92–118.
Scurtu Ioan: Parlamenti választások Romániában (1919-1937). Magyar Kisebbség, 1996, 1–2., 71–82.
Sebestyén József: Az 1921-es új román államcímer keletkezéséről. Művelődés, 1998, 7–8., 113–115.
Seewann, Gerhard: Megosztott lojalitások, egyforma közösségek. Németek és magyarok a román nacionalizáló államban Aetas, 2010, 1., 199–209.
Seres Attila: Domokos Pál Péter missziója a bukaresti magyar követségen (1940–1941) Magyar Kisebbség, 2009, 3–4., 276–321.
Stahl Henri H.: Fejenként egy hold földet. Korunk, 1991, 6., 755–756.
Szegedi Edit: Nemzetiség és hit viszonya az erdélyi szászoknál Wilhelm Staedel püspöksége idején (1941-1944). Korunk, 1994, 11., 71–76.
Szegedi Edit: Adalékok a romániai etnikumok közötti párbeszéd történetéhez 1918-1940 között Regio, 1992, 1., 48–56.
Székely András Bertalan: Venczel József és a magyar-román társadalomtudományi kapcsolatok. Művelődés, 1994, 2., 7–8.
Takács Ferenc: A regionalizmus kérdése Romániában. Pro Minoritate, 1999, tél, 41–49.
Tóth Sándor: A polgárosodás buktatói: protekcionozmus és kontraszelekció Nagy-Romániában (1919-1940). Korunk, 1991, 7., 895–903.
***: Az erdélyi magyar szociáldemokraták javaslata egy közös magyar választási lista létrehozásáról (részletek). Bukarest, 1946. március 10. Magyar Kisebbség, 1998, 2., 171–177.
***: Archívum. Gyorsírásos feljegyzés a Nicolae Ceauescu, Leonte Răutu, Vass Gizella, Josif Ardeleanu, valamint Kállay Gyula között 1959. július 16-17-én sorra került megbeszélésről (részletek). Magyar Kisebbség, 1999, 1., 93–142.
Anisescu Cristina – Reihart Cornelia: Az informátor jellemrajza a Securitate iratai alapján. A Big Five-modell alkalmazása az informátorok személyiségének leírásában és vizsgálatában [Fordította: Lázok Klára] Magyar Kisebbség, 2007, 1–2., 164–184.
Balogh László: Szelíd gyilkos és könyörtelen áldozat. Ami a könyvekből kimaradt Székelyföld, 2001, 6., 116–133.
Balogh Sándor: A magyar koalíció és Erdély a fegyverszünettől a békeszerződésig. Múltunk, 1997, 4., 131–138.
Bányai Péter: Pacepa. A titkosszolga fabulái A Hét, 2004, 39., 3; 5–6.
Baráth Magdolna: Két szovjet diplomáciai irat a magyar–román kapcsolatokról. A magyar–román viszony – szovjet szemmel, 1954–1964 Múltunk, 2003, 3., 211–258.
Berecki András: Románia népességének alakulása 1930-1992 között. Erdélyi Múzeum, 1993, 1–2., 76–98.
Berekméri Mária Erzsébet: Új városok Maros megyében Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2006, 2., 83–98.
Bíró A. Zoltán: Szocialista urbanizáció a hetvenes-nyolcvanas években. Az átmeneti életformákban működő stabilizációs stratégiák vizsgálata a Csíki medencében. Antropológiai Műhely, 1994, 2., 95–135.
Bottoni Stefano: Kényszerből stratégia: a román állambiztonság válaszlépései a magyar forradalomra (1956-1958) II. A Hét, 2005, 41., 5–8.
Bottoni, Stefano: "Baráti együttműködés": a magyar–román állambiztonsági kapcsolatok (1945–19829 Történelmi Szemle, 2011, 2., 235–258.
Bottoni, Stefano: Vonakodó kémek. A magyar állambiztonság és Románia 1975–1989 Történelmi Szemle, 2013, 1., 79–117.
Csiki Zoltán: Keleten mindig csak félrevezettek. Korunk, 1990, 12., 1553–1558.
Czikó Sarolta - Sipos Péter: A csehszlovákiai intervenció. Vélemények a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. História, 1990, 1., 29-33.
Dávid Gyula: 1956 Erdélyben és ami utánna következett. Korunk, 1996, 10., 30–40.
|