| |
Plihál Katalin: G. M. Visconti Erdély térképe 1699-ből. Cartographia Hung., 2000, 2–24.
Tóth István: Marosvásárhelyi humanista költők. Látó, 1994, 8., 9., 80–85; 73–79.
Tóth István György: Bethlen Gábor végtisztessége. Vatikáni paródia. História, 2004, 9., 27-30.
Tóth T. Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. Művelődés, 1997, 11., 36–40.
Vajnovszki Kázmér: Kortársunk, a történelem. Haláltábor és/vagy iskola. A Hét, 1998, 48., 4.
Varga Árpád: Iráshasználat a székelyudvarhelyi timár céhekben. Erdélyi Múzeum, 1991, 1–4., 51–75.
Várkonyi R. Ágnes: Erdély és az európai hatalmi egyensúly. Korunk, 1991, 10., 1191–1200.
Vita Zsigmond: Bethlen Gábor művelődési politikája. Theologiai Szemle, 1998, 4., 198–201.
Vita Zsigmond: A gyulafehérvári Kollégium. Művelődés, 1992, 8., 36–38.
Vita Zsigmond: Bethlen Gábor művelődési politikája. Művelődés, 1995, 6., 43–45.
Wolf Rudolf: Adatok az erdélyi sóbányászok (sóvágók) fejedelemség korabeli helyzetéről. Korunk, 1990, 12., 1631–1636.
Hermann Róbert: Segesvár. Petőfi eleste. Rubicon, 2015, 7., 20-29.
Someșan Maria: Ez nem csak magyar ügy volt. A Hét, 1991, 15., 2.
Balaton Petra: A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységéről (1902-1920) Magyar Kisebbség, 2003, 2–3., 82–89.
Fekete Albert: A kolozsvári botanikus-kert kezdetei Művelődés, 2000, 4., 27–29.
Pál Judit: A székelyföldi városok a dualizmus alatt. Limes, 1998, 2–3., 101–114.
Süli Attila; Demeter Lajos: Csernátoni Vajda Sámuel visszaemlékezése Erdélyi Múzeum, 2012, 2., 90–113.
Szarka László: A méltányos nemzeti elhatárolódás lehetősége 1918 végén. A Jászi-féle nemzetiségi minisztérium tevékenységéről Regio, 1990, 1., 49–65.
Vincze Zoltán: Üzenet egy másik fekete kolostorból Művelődés, 2013, 6., 14–18.
Kántor Lajos: Üdvözlégy Székelyföld, 2011, 5., 49–60.
Koszorús Ödön: Erdélyi leventék kálváriája a péterfalvi ütközetben Művelődés, 2001, 1., 22.
Mezei Elemér: Észrevételek Tóth Pál Péter Szórványban című könyve kapcsán [Szórványban. A magyar és a vegyes (magyar–román, román–magyar) családok helyzete Észak-Erdélyben 1942–1944 között. Budapest 1999.] Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 263.
Nádor B. Orsolya: Dokumentum. A Termés megalakulása. Látó, 1993, 4., 71–81.
Nagy Pál: Bözödi és a Termés Székelyföld, 2009, 2., 36–44.
Neményi Ágnes: Tóth Pál Péter Szórványban című könyvének elemzése, különös tekintettel az erdélyi falusi család vagyoni helyzetére Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 295–301.
Ábrahám Barna: Az erdélyiségtudat változatai a két világháború között. Limes, 1996, 93–99.
Balázs Sándor: Az autonómia gondolat a húszas-harmincas években. A Hét, 1992, 1., 2., 4., 5., , 5., 8., 9., 6., .
Balázs Sándor: Az autonómia alanya. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét, 1992, 5., 4.
Balogh Júlia: Közművelődési, egyleti élet Erdélyben 1918-1940. História, 1993, 2., 21–22.
Bárdi Nándor : A Keleti Akció I-II. Az erdélyi magyar intézmények támogatása Regio, 1995, 3., 4., 89–134; 3–28.
|
