|
Kövesdi Kiss Ferenc: Akié a gyermek azé a jövő Erdélyi figyelő, 1991, 2., 6–7.
Marácz László: Regulációs környezet, nyelvi egyenlőtlenségek és a kisebbségi érdekérvényesítés új lehetőségei Romániában Pro Minoritate, 2015, 3, 26–53.
Nagyné Molnár Melinda: Merre tovább erdélyi kisparaszti gazdálkodás? (Pillanatkép az EU csatlakozás idejéből egy székelyföldi aprófalu –Siklód– példáján) Erdélyi Társadalom, 2013, 2., 111–120.
Nemes Zoltán: Az RMDSZ szándéknyilatkozatának gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó fejezetéhez Romániai Magyar Szó, 1990, 54., 2.
Szabó Árpád Töhötöm: A Dairy Cooperative in the Making: History, Ethnicity and Local Culture in an Economic Enterprise Erdélyi Társadalom, 2015, 3., 47–65.
Egry Gábor: Az erdélyi szász elit személyi és intézményi hálózatainak szerepe a szász „nemzetgazdaságban” és a nemzeti mozgalomban Tudományos Közlemények (Általános Vállalkozási Főiskola), 2005, 13, 115-128.
Bottoni, Stefano: Pentru Ungaria e greu să treacă peste trecut. Magazin Istoric, 2014, 12, 9,14.
Bottoni, Stefano: Per l'Ungheria il passato stenta a passare. Limes: Rivista Italiana di geopolitica, 2014, 5, 95-102.
Ablonczy Balázs: Százéves adósság: A Lendület Trianon 100 Kutatócsoport eredményeiről Magyar Tudomány, 2020, 181, 786–794.
Ablonczy Balázs: Száz év után: A Magyar Tudományos Akadémia Lendület-Trianon 100 Kutatócsoportjának kutatásairól Új Nézőpont, 2019, 6, 63–70.
Ablonczy Balázs: Teleki Pál halálai Korunk, 2012, 23, 64–74.
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Rubicon, 2002, 13, 24–30.
L. Balogh Béni: A Maniu-gárdák. Limes: Tudományos szemle, 1997, 10, 157–162.
Bicsok Zoltán: Igazságoszolgáltatás a fejedelmség kori Erdélyben. Areopolisz, 2010, 10, 21–44.
Biró Annamária: A tudomány, mint szabadság. Szépirodalmi figyelő, 2017, 1, 42-49.
Bogdándi Zsolt: Tanúvallatások a XVI. század második feléből. Az erdélyi hiteleshelyi jegyzőkönyvek forrásértékéről. Történeti tanulmányok: A Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének kiadványa, 2004, 12, 25–31.
Bogdándi Zsolt: Hiánypótló munka a Habsburg-fennhatóság alá került Erdély pénzügyi-gazdasági helyzetéről. Erdélyi Múzeum, 2003, 65, 112–113.
Borsi-Kálmán Béla: "Regátiak", "erdélyiek" és "magyarok" Ion Gheorghe Duca, Constantin Argetoianu, Armand Călinescu, Grigore Gafencu, valamint Alexandru Vaida-Voevod emlékirataiban. Szín- Közösségi Művelődés, 2012, 17, 77–88.
Botár István: Helytörténet vagy fantasy? Néhány gondolat a csíkszentmihályi pálosok, türkök és vámszedők kapcsán. A Csíki Székely Múzeum évkönyve, 2009, 5, 301–308.
Hegyi Géza: Magyarország vagy Erdély? : A Szilágyság hovatartozása a középkorban a közigazgatási beosztások tükrében és a korabeli köztudat szerint. Erdélyi Múzeum, 2013, 75, 6–24.
Hegyi Géza: The Relation of Salaj with Transylvania in the Middle Ages. Annales Universitatis apulensis series historica, 2012, 16, 59–86.
Hegyi Géza: Magyarország vagy Erdély? : A Szilágyság hovatartozása a középkorban a társadalmi kapcsolatok tükrében. Erdélyi Múzeum, 2012, 74, 23–45.
Hunyadi Attila Gábor: Trans-European functional projects implemented in Europe: public Works in Europeand Romania. Recovery after the World Economic Crisis of 1929 during the Thirties. Philobiblon, 2019, 24, 191–209.
Hunyadi Attila Gábor: The Historiography of Economic Thinking in Transylvania. Colloquia: Journal for Central European History, 2011, 18, 211–216.
Hunyadi Attila Gábor: Economic nationalism in Transylvania. Regio: Kisebbség Kultúra politika társadalom, 2004, 7, 172–193.
Hunyadi Attila Gábor: Romániai magyar gazdaságpolitika 1918-1940. Magyar Kisebbség, 2000, 6, 322–341.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Privilegiile economice şi dezvoltarea meşteşugurilor în Transilvania Historia Urbana, 1998, 1–2, 49-67.
Garda Dezső: Gyergyó gazdasági viszonyainak a bemutatása a XVII-XVIII. századi írott forrásokban Helytörténeti Füzetek, 2006, 6, 5_18.
Garda Dezső: Gyergyószentmiklós gazdasági, népességi potenciálja Gyergyói Kisújság Évkönyv, 2005, 158-166.
Garda Dezső: Erdőgazdálkodás Csíkban és Gyergyóban a XIX. század utolsó évtízedeiben Helytörténeti Füzetek, 2004, 4, 65-88.
|