| |
Pakot Levente: Populaţia comitatului Odorhei în perioada Primului Război Mondial. In Mişcări de populaţie şi aspecte demografice în România în prima jumătate a secolului XX. : Lucrările Conferinţei internaţionale „Mişcări de populaţie în Transilvania în timpul celor două războaie mondiale” Cluj-Napoca, 24-27 mai 2006., szerk. Bolovan, Sorina Paula; Bolovan, Ioan; Gräf, Rudolf; Pădurean, Corneliu, Presa Universitară Clujeană, Kolozsvár, 2007, 115–130.
Sárandi Tamás: Táplálkozásbeli különbségek vagy állami propaganda? Adalékok az erdélyi nemzetiségi lakosság ellátásához a második világháború időszakában In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon, szerk. Pap József; Tóth Árpád; Valuch Tibor , Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, 2016, 278–298.
***: Csataképek az első világháborúból. Újházy Sándor galíciai emlékiratából I., II. Művelődés, 2012, 1., 2., 26–29., 20–23.
***: A jól végzett munkáról, a harisnyáról és arról, hogy az orosznak nem szabad hátat fordítani… Simó Márton beszélgetése István Lajos helytörténésszel Székelyföld, 2004, 8., 81–99.
Bakk Pál: Életmentő cigaretták. Emberi sors - magyar sors Székelyföld, 2003, 11., 123–132.
Csősz László – Fiamova, Martina – Gidó Attila – Kunt Gergely; – Laszák Ildikó – Paulovicova, Nina – Pejin Attila – Vajda Júlia: Munkaszolgálat a második világháború idején a történelmi Magyarország utódállamaiban Múltunk, 2015, 2., 72–139.
Glant Tibor: Az amerikai sajtó Magyarország-képe az első világháború idején Aetas, 1996, 1., 36–52.
Gonda Gábor: Nemzetállamok és kisebbségek. Az egységes nemzetállamok megteremtésére tett kísérletek és a német kisebbségi csoportok Európában, a 20. század első felében Múltunk, 2010, 4., 65–106.
Horváth Csaba: A Magyar Királyi Honvédség a Románia és a Jugoszlávia elleni tervek tükrében Aetas, 2007, 4., 69–96.
Illésfalvi Péter: Barát vagy ellenség? A román–magyar viszony 1940–1944 között a katonai vonatkozások tükrében Székelyföld, 2005, 10., 107–127.
Kolozsi Gergely István: Emberek és embersorsok. Egy művész élete és halála: Reschner Gyula (1891–1974) Művelődés, 2013, 6., 22–27.
Papp Barbara: "Magvető vagyok". Egy parasztember identitásai Aetas, 2008, 3., 128–140.
Romsics Ignác: A brit külpolitika és a "magyar kérdés" 1914–1946 Századok, 1996, 2., 273–339.
Sas Péter: „Egy emberből az marad meg, ami az emberek emlékezetében róla megmarad”. Interjú a 90 éves Kiss András nyugalmazott főlevéltárossal I., II., III. Művelődés, 2012; 2013, 11., 12., 1., 27–31., 23–27., .
Tófalvi Zoltán: Sabin Manuilă lakosságcsere terve Székelyföld, 2009, 1., 130–154.
Tokody Gyula: Magyarország integritása és a német diplomácia 1918/19-ben Századok, 1996, 2., 383–402.
Varga Zsuzsanna: Földreformok a II. viláháború után Közép- és Kelet-Európában Történelmi Szemle, 2015, 4., 583–606.
Vass Zoltán: Reflexiók egy önéletrajzra Székelyföld, 2000, 11., 125–135.
Szekeres Lukács Sándor: A sóvidéki lázadás 1919 tavaszán (1919. március 29. – április 6.) Székelyföld, 2009, 10., 87–109.
***: A tordai csata. Haditudósítás a katonáról. Helikon, 1994, 20., 22.
Achim, Viorel: A második világháború évei alatti román lakosságcseretervekről Múltunk, 2007, 4., 4–17.
Ádám Magda: Román külügyminiszter a két világháború között. Nicolae Titulescu. História, 1994, 9., 21-23.
Arens Meinolf: Egy etnikus csoport a totalitárius népességpolitika feszültségmezejében. A moldvai magyarok/csángók a román–magyar–német kapcsolatok tükrében (1944) Erdélyi Társadalom. Szociológiai szakfolyóirat, 2007, 2., 71–104.
Bartha Miklós: Háborús napló Székelyföld, 2002, 8., 128–141.
Friessner Hans: A tordai csata. Egy német emlékirat. (Hans Friessner: Árulások, vesztett csaták. A Wehrmacht harcai Magyarországon 1944-45-ben. Részlet) Helikon, 1994, 20., 20.
Gosztonyi Péter: A tordai csata. A történetírás madártávlata. (Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban, Részletek.). Helikon, 1994, 20., 20.
Hollósy-Kuthy László: A tordai csata. A hadszíntér parancsnoka. (Hollósy-Kuthy László: Don, Torda, Kárpátok. Részletek). Helikon, 1994, 20., 21.
Koszta István: Impérium születik Keleten Székelyföld, 2011, 6., 73–90.
Mariska Zoltán: Apáthy István politikai szereplése és pere Korunk, 2006, 3., 77–89.
Sebastian, Mihail: Napló Látó, 2009, 4., 7–25.
|
