|
Forró Albert: Leánynevelés és -védelem a két világháború közötti Székelyföldön Örökségünk, 2008, 2., 6–7.
Gazda József: Templom és iskola V. A Székelyföld történetéből Székelyföld, 2003, 8., 114–134.
Győrfi Dénes: Vita Zsigmond tudósításai a moldvai csángókról katonáskodása idején (1932) Művelődés, 2012, 4., 22–25.
Incze László: Az 1934 szeptemberi országos katolikus naggyűlés Kézdivásárhelyen Művelődés, 2005, 1., 28–29.
Jakó Zsigmond – Sebestyén József – Bözödi György: Az erdélyi levéltárvédelem múltjából. Erdélyi Múzeum, 1994, 1–2., 85–127.
Kántor Lajos: Hamleti kérdések. Helikon, 1991, 5., 6., 7., 8., 10–11; 10–11; 11.
Kötő József: Egy önkormányzati színházi modell. Művelődés, 1995, 10., 5–6.
Kötő József: Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940). NyIrK - Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1991, 1–2., 65–73.
Kötő József: A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború között Korunk, 2002, 4., 55–64.
Kozma Zsolt: Szórványosodás - térben és időben. Korunk, 1991, 11., 1341–1346.
Marton József: A Szentszék és Románia konkordátuma 1927-ben. Erdélyi Múzeum, 1995, 1–2., 42–49.
Márton József: Az erdélyi római katolikus egyházmegye intézményei a két világháború között Korunk, 2002, 4., 17–27.
Mózes Árpád: Az erdélyi magyar evangélikus-lutheránus egyház története a két világháború között Korunk, 2002, 4., 39–43.
Pomogáts Béla: Az Erdélyi Római Katolikus Státus. Vigilia, 1994, 10., 767–771.
Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikusság "kiáltó szava" a pápához (1921). A román konkordátum-javaslat és az erdélyi hívek reagálása Székelyföld, 2009, 9., 89–99.
Sas Péter: Az Erdélyi Római Katolikus Státus. Művelődés, 1995, 10., 38–39.
Seres Attila: A Szent László Társulat szerepe a bukovinai székelyek és a moldvai csángók egyházi patronálásában a két világháború között I., II. Székelyföld, 2010, 8., 9., 111–137., 116–14.
Sipos Gábor: A romániai református egyház intézményrendszere a két világháború között Korunk, 2002, 4., 28–30.
Tóth Pál Péter: A magyar és a vegyes (magyar-román, román-magyar) családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között. Erdélyi Múzeum, 2000, 3–4., 251–258.
Antal Árpád: Áron püspök élő öröksége. Erdélyi Múzeum, 1996, 3–4., 234–252.
Bakó Boglárka: "... megbántam, és az Úristen azt tudja, és megbocsát nekem..." Aetas, 2007, 2., 89–105.
Bardócz Sándor: Táncház, illegalitásban Művelődés, 2002, 2., 9–10.
Baróti László Sándor: A gyulafehérvári római katolikus oktatás a diktatúra alatt Művelődés, 2001, 4., 29.
Beke György: Magyar egyházak a Groza-korszakban. Vigilia, 1995, 9., 670–675.
Bélteky Ákos: IKE-konferenciák Erdélyben a II. világháború után. Confessio, 1995, 2., 72–79.
Egyed Emese: Keressük az új funkciót (1978) Művelődés, 2002, 2., 26.
Gagyi József: Hazafiság 1949-ben. Az osztályharc kibontakozásának éve a Székelyföldön Székelyföld, 2003, 5., 83–108.
Gazda József: Az üldözött Isten. A Székelyföld történetéből Székelyföld, 2008, 8., 133–160.
Halász Anna: Tízéves a Székely Színház (1957) Művelődés, 2001, 6–9., 118.
Kacsir Mária: Színház átmeneti korban (1944-1949). A Hét, 1992, 15., 5.
|