ĂdĂĄm Rebeka NĂłra â BĂĄndi Melissa â BĂĄrdi NĂĄndor â Hunyadi Attila â Kelemen Fruzsina â Meister RĂłbert
RomĂĄnia â ErdĂŠly â a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl 1990â2015
Nagy PĂĄl: Hitel - KolozsvĂĄrt [SzĂĄsz IstvĂĄn Tas: BeszĂŠdes hallgatĂĄs â avagy a hĂĄrom Hitel ĂŠs ami utĂĄna kĂśvetkezett.KolozsvĂĄr, Kriterion, 2007.] SzĂŠkelyfĂśld, 12., 2007, 138â141.
Nagy PĂĄl: VallathatĂł dokumentumok. [LĂĄszlĂł Ferenc â Cseke PĂŠter: ErdĂŠlyi Fiatalok. Dokumentumok, vitĂĄk 1930-1940) Kriterion KĂśnyvkiadĂł, 1986] LĂĄtĂł, 5., 1990, 599â603.
Tilkovszky LorĂĄnt: A kompromisszum nyomĂĄban: a korai transzilvĂĄnizmus (1918â1928) eredete ĂŠs alakjai [K. Lengyel, Zsolt: Auf der suche nach dem Kompromiss. UrsprĂźnge und Gestalten des FrĂźhen Transsilvanismus 1918â1928. MĂźnchen, 1993, 470 p.] SzĂĄzadok, 1., 1996, 197â198.
***: BĂĄrdi NĂĄndor (szerk): AutonĂłm magyarok? SzĂŠkelyfĂśld vĂĄltozĂĄsa az "Ăśtvenes" ĂŠvekben. [CsĂkszereda, Pro-Print KĂśnyvkiadĂł, 2005. 687 p.] Regio, 4., 2005, 187â188.
Antal RĂłbert-IstvĂĄn:  âVĂŠn kommunista! Nyakas gĂłbĂŠ! SzĂvĂłs demokrata!â [Gheorghe OniČoru: Pecetea lui Stalin. Cazul Vasile Luca. [SztĂĄlin pecsĂŠtje. A Luka LĂĄszlĂł-Ăźgy.] Editura Cetatea de Scaun, TârgoviČte, 2014. 322. p.] Regio, 1., 2016, 316â322.
Balogh EdgĂĄr: KĂŠsĹi tanĂşvallomĂĄs a Bethlen-perben. [Bethlen BĂŠla; Ăszak erdĂŠly kormĂĄnybiztosa voltam. Zrinyi KiadĂł, Budapest, 1989]. Korunk, 10., 1990, 1376â1379.
Bellavics IstvĂĄn: A transzcendens ĂŠs a reĂĄlis ĂŠrtĂŠk limesĂŠn [MolnĂĄr GusztĂĄv: LIMES, Nemzetpolitikai szemle. 1981/1.] Aetas, 1â2., 1990, 182â186.
BenkŠSamu: Låtvåny Ês tÜrtÊnelem. [Korniss PÊter: Leltår. ErdÊlyi kÊpek 1967-1998. Officina Nova, Budapest, 1998.] História, 1., 2000, 18.
BodĂł MĂĄrta: A nĹ emlĂŠkezete [1. BalĂĄzs Anna Magdolna; 2. Visky JĂşlia: 1. Magamnak ĂśrĂśkre. KolozsvĂĄr, KoinĂłnia, 2007.; 2. HĂĄrom kereszt. KolozsvĂĄr, KoinĂłnia, 2007.] LĂĄtĂł, 5., 2009, 108â110.
BodĂł MĂĄrta: EmlĂŠkek egy valamikor szĂnhĂĄzrĂłl [1. Darvay Nagy Adrienne; 2. Medgyessy Ăva; 3. Dehel GĂĄbor: 1. Stief Magda- KolozsvĂĄr, Komp-Press KiadĂł, 2010.; 2. MindhalĂĄlig szĂnĂŠsz â PĂŠterffy Gyula. KolozsvĂĄr, Komp-Press KiadĂł, 2010.; 3. Bisztrai MĂĄria. KolozsvĂĄr, Komp LĂĄtĂł, 11., 2011, 89â91.
Bodor AndrĂĄs: EgyetemtĂśrtĂŠneti emlĂŠkezĂŠsek ĂŠs dokumentumok. [ErdĂŠly magyar egyeteme. 1. CsĹgĂśr Lajos EmlĂŠkirata. Dokumentumok 1944-1945. 2. Dokumentumok 1945-1949. Szerk. LĂĄzok JĂĄnos ĂŠs Vincze GĂĄbor. Bev. tan. Vincze GĂĄbor. MarosvĂĄsĂĄrhely. 1. 1995. 246 l. 2. 1998. 282+2 ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1999, 153â156.
BolvĂĄri-TakĂĄcs GĂĄbor: A Bolyai Egyetem emlĂŠkezete [FaragĂł JĂłzsef; Incze MiklĂłs; Katona SzabĂł IstvĂĄn; SebestyĂŠn KĂĄlmĂĄn (szerk.): A KolozsvĂĄri Bolyai TudomĂĄnyegyetem 1945â1959. Bolyai Egyetem BarĂĄtainak EgyesĂźlete â Bolyai EgyetemĂŠrt AlapĂtvĂĄny, 1999, 335 p.] MĂşltunk, 2., 2002, 278â280.
Borcsa JĂĄnos: VarrĂł JĂĄnos hagyatĂŠka [VarrĂł JĂĄnos: ErdĂŠlyi sorsvallatĂł. Egy erdĂŠlyi 56-os utolsĂł vallomĂĄsa. KecskemĂŠt, Kora, 2008.] SzĂŠkelyfĂśld, 1., 2009, 175â180.
Borcsa JĂĄnos: ErdĂŠlyi magyar ellenzĂŠki a zsarnoksĂĄg idejĂŠn [Cs. Gyimesi Ăva: Szem a lĂĄncban. BevezetĂŠs a szekusdossziĂŠk hermeneutikĂĄjĂĄba. KolozsvĂĄr, Komp_press, 2009.] SzĂŠkelyfĂśld, 9., 2010, 159â164.
Borcsa JĂĄnos: FĂĄbiĂĄn ErnĹ naplĂłja a diktatĂşrĂĄbĂłl â a szabad gondolkodĂĄs foglalata [FĂĄbiĂĄn ErnĹ: NaplĂłjegyzetek. KolozsvĂĄr, Kriterion, 2010.] SzĂŠkelyfĂśld, 5., 2011, 157â164.
DaczĂł DĂŠnes: ĂvtĂźkĂśr [Domokos GĂŠza: ApĂĄlyban. NaplĂł â ezerkilencszĂĄznyolcvannyolc.CsĂkszereda, Pallas-AkadĂŠmia, 2004.] SzĂŠkelyfĂśld, 8., 2005, 139â142.
Ercsei KĂĄlmĂĄn: BodĂł Julianna: "Ăgy kollektivizĂĄltak minketâŚ" [BodĂł Julianna: "Ăgy kollektivizĂĄltak minketâŚ". KulturĂĄlis antropolĂłgiai elemzĂŠs kĂŠt szĂŠkelyfĂśldi telepĂźlĂŠsrĹl.CsĂkszereda, Pro-Print, 2004.] SzĂŠkelyfĂśld, 8., 2006, 149â151.
FlĂłra AnnamĂĄria: SztĂĄlin a szĂŠkelyeknĂŠl. [Stefano Bottoni: SztĂĄlin a szĂŠkelyeknĂŠl. A Magyar AutonĂłm TartomĂĄny tĂśrtĂŠnete (1952â1960). Pro-Print] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 3â4., 2010, 281â283.
Fodor JĂĄnos: A Securitate munkamĂłdszerei [Bodeanu, Denisa; NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn: Az elnĂŠmult harang. Egy megfigyelĂŠs tĂśrtĂŠnete, PĂĄlfi GĂŠza ĂŠlete a Securitate irataiban. CsĂkszereda, Pro-Print KiadĂł, 2011.] Korunk, 3., 2012, 116â119.
Fodor JĂĄnos: SztĂĄlin ajĂĄndĂŠka a szĂŠkelyeknek [Stefano Bottoni: SztĂĄlin a szĂŠkelyeknĂŠl. A Magyar AutonĂłm TartomĂĄny tĂśrtĂŠnete] Korunk, 4., 2010, 113â115.
Fodor JĂĄnos: IllĂşziĂłk ideje. [NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn (szerk.): Aranykorszak? A CeauĹescu rendszer magyarsĂĄgpolitikĂĄja 1965-1974. ForrĂĄsok a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠhez. Pro-Print KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2011, 574 oldal.] KommentĂĄr, 2., 2011, 117â122.
Fodor JĂĄnos: SztĂĄlin ajĂĄndĂŠka a szĂŠkelyeknek. [Bottoni, Stefano. : SztĂĄlin a szĂŠkelyeknĂŠl. A Magyar AutonĂłm TartomĂĄny tĂśrtĂŠnete (1952-1960). Pro-Print KiadĂł, CsĂkszereda, 2008.] Korunk, 4., 2010, 113â114.
Fodor JĂĄnos: A Securitate munkamĂłdszerei. [Denisa Bodeanu - NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn: Az elnĂŠmult harang. Egy megfigyelĂŠs tĂśrtĂŠnete. Pro-Print KiadĂł, CsĂkszereda, 2011.] Korunk, 3., 2012, 116â119.
Fodor SĂĄndor: Hallgatni bĹąn lett volna. [Vincze GĂĄbor: IllĂşziĂłk ĂŠs csalĂłdĂĄsok. StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł. CsĂkszereda. 1999]. A HĂŠt, 40., 1999, 4.
GĂĄl MĂĄria: [Vincze GĂĄbor: A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1944-1953.] Magyar KisebbsĂŠg, 2., 1995, 212â214.
Gergely PĂŠter- AlpĂĄr: Az idĹ sodrĂĄban? [Egyetem az idĹ sodrĂĄsĂĄban. KvĂĄr 2006.] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 2007, 139â140.
Gergely TamĂĄs: "keserĹą, meghasonlott fickĂłk" [Cseke GĂĄbor: JelentĂŠsek â magamrĂłl (emlĂŠkezĂŠs ellenfĂŠnyben). KolozsvĂĄr, Polis, 2009.] LĂĄtĂł, 12., 2009, 108â110.
Gyimesi Cs. Ăva: KritikaigĂŠny - igĂŠnyes kritika. [Bertha ZoltĂĄn: A szellem jelzĹfĂŠnyei. MagvetĹ 1988]. Helikon, 3., 1991, 2.
IllĂŠs LĂĄszlĂł: TĂłth SĂĄndor Ăşjabb kĂśnyve GaĂĄl GĂĄborrĂłl [TĂłth SĂĄndor: DicsĹsĂŠges kudarcaink a diktatĂşra korszakĂĄbĂłl. GaĂĄl GĂĄbor sorsa ĂŠs utóÊlete RomĂĄniĂĄban. 1946-1986. Budapest, Balassi KiadĂł, 1997, 255 p.] MĂşltunk, 1., 1998, 247â252.
IzsĂĄk AnikĂł BorbĂĄla: FordulĂłpont. KĂźlsĹ vĂĄltozĂĄs. BelsĹ vĂĄltozĂĄs? [MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf: TransformÄri instituČionale ĂŽn viaČa culturalÄ maghiarÄ din Transilvania ĂŽn perioada 1944â1948. KolozsvĂĄr, Scientia KiadĂł, 2012.] Korunk, 11., 2012, 120â123.