ĂdĂĄm Rebeka NĂłra â BĂĄndi Melissa â BĂĄrdi NĂĄndor â Hunyadi Attila â Kelemen Fruzsina â Meister RĂłbert
RomĂĄnia â ErdĂŠly â a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl 1990â2015
Bottesch, Martin (szerk.): Die siebenbĂźrgischen Landler. Eine Spurensicherung. Band in zwei Teilen = Az erdĂŠlyi telepesek : kĂŠt kĂśtet elĹszĂł: Monika Habersohn, BĂśhlau, Wien â KĂśln â Weimar, 2002, 967.
BĂśzĂśdi GyĂśrgy: SzĂŠkely szĂĄzadok. TĂśrtĂŠnelmi tanulmĂĄnyok szerk. Nagy PĂĄl, Pallas-AkadĂŠmia, CsĂkszereda, 2002, 352.
Brandes, Dieter (szerk.): ErdĂŠlyi keresztyĂŠn egyhĂĄzak kapcsolat-tĂśrtĂŠnete. MegkĂźlĂśnbĂśztetve a felekezetek perspektĂvĂĄjĂĄbĂłl StĂşdium, Cluj-Napoca, 2006,
BujdosĂłnĂŠ Dani ErzsĂŠbet: SzĂŠkelyfĂśldi intĂŠzmĂŠnyi sors. KĂŠt meghatĂĄrozĂł kulturĂĄlis kĂśzgyĹąjtemĂŠny tĂśrtĂŠnetĂŠnek tĂźkrĂŠben Argumentum, Bp., 2015, 339.
Bura LĂĄszlĂł: A mĂĄsodik ĂŠvszĂĄzad, 1904â2004. A SzatmĂĄri RĂłmai Katolikus EgyhĂĄzmegye kislexikona StĂĄtus, CsĂkszereda, 2003, 230.
BuzĂĄs PĂĄl: BĂĄnffyhunyad ĂŠs vidĂŠke. VĂĄlogatott cikkek ĂŠs tanulmĂĄnyok MĹąvelĹdĂŠs â Szentimrei AlapĂtvĂĄny, KolozsvĂĄr â SztĂĄna, 2010, 159.
Coroi Artur: Karatna. A reformĂĄtus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg tĂśrtĂŠnete Pallas-AkadĂŠmia, CsĂkszereda, 2014, 292.
CsĂĄki ĂrpĂĄd (kĂśzl.): BarabĂĄs Samu (1855â1940). FĂŠl ĂŠvszĂĄzad a levĂŠltĂĄrĂźgy szolgĂĄlatĂĄban DĂŠlkeleti IntĂŠzet â Charta KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 2006, 215.
CsĂĄvossy GyĂśrgy: JĂł boroknak szĂŠp hazĂĄja, ErdĂŠly. HagyomĂĄnyok, hungarikumok az erdĂŠlyi borkultĂşrĂĄban MezĹgazda, Bp., 2002, 369.
Cseke PĂŠter: A magyar szociogrĂĄfia erdĂŠlyi mĹąhelyei M. NaplĂł, Bp., 2008, 234.
Cseke PĂŠter: ParadigmavĂĄltĂł erdĂŠlyi tĂśrekvĂŠsek. KisebbsĂŠgi lĂŠtĂŠrtelmezĂŠsek Kriterion, KolozsvĂĄr, 2003, 341.
Cseke PĂŠter; HĂĄla JĂłzsef (szerk.): âA HomorĂłd fĂźzes partjĂĄnâŚâ Dolgozatok a SzĂŠkelyfĂśld ĂŠs a SzĂĄszfĂśld hatĂĄrvidĂŠkĂŠrĹl Pro-Print, CsĂkszereda, 422, 422.
Csepreghy AndrĂĄs; Csepreghy Henrik: ĂdvĂśzlet MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl. A hajdani MarosvĂĄsĂĄrhely rĂŠgi kĂŠpes levelezĹlapokon Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2002, 224.
Csetri Elek: Kelemen Lajos ĂŠlete ĂŠs munkĂĄssĂĄga ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr Budapest, 2012, 183.
Csetri Elek; Egyed Ăkos, Somai JĂłzsef (szerk.): Az erdĂŠlyi magyar gazdasĂĄgi gondolkodĂĄs mĂşltjĂĄbĂłl RomĂĄniai M. KĂśzgazdĂĄsz TĂĄrs., KolozsvĂĄr, 2004,
CsikĂłs JĂşlia (szerk.): GrĂłf MikĂł Imre, 1805â2005 TĂĄrs, SepsiszentgyĂśrgy, 2005, 259.
Csinta Samu (szerk.): ErdĂŠly ĂşjranemesĂtĹi. ArisztokratĂĄk honfoglalĂĄsa fotĂłk: KĂśntĂŠs ErnĹ, Csinta Samu, CsedĹ Attila, Heti VĂĄlasz, Bp., 2015, 179.
CsirĂĄk Csaba (szerk.): SzatmĂĄri zsidĂł emlĂŠkek Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg â EMKE SzatmĂĄr Megyei szervezete, SzatmĂĄrnĂŠmeti, 2001, 507.
Csorba Csaba: ErdĂŠlyi vĂĄrak. VĂĄrak, vĂĄrkastĂŠlyok, erĹdĂtett vĂĄrak, templomvĂĄrak fotĂł: Bagyinszki ZoltĂĄn; rajz: BacsĂł IstvĂĄn, Radu Oltean, TKK, Debrecen, 2011, 208.
CzirĂĄki Zsuzsanna: Az erdĂŠlyi szĂĄszok tĂśrtĂŠnete. ErdĂŠlyi szĂĄsz irodalomtĂśrtĂŠnet fĂŠnykĂŠp. LĂłczy IstvĂĄn, Imedias K., KozĂĄrmisleny, 2006, 317.
DĂĄnĂŠ Tibor KĂĄlmĂĄn; Egyed Ăkos; Sipos GĂĄbor; Wolf Rudolf (szerk.): KolozsvĂĄr 1000 ĂŠve. A 2000. oktĂłber 13â14-ĂŠn rendezett konferencia elĹadĂĄsai ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr Budapest, 2001, 373.
DĂĄnielisz Endre: Nagyszalontai nyomdĂĄk ĂŠs hĂrlapok Pro-Print, CsĂkszereda, 2002, 284.
DĂĄvid IstvĂĄn: MĹąemlĂŠk orgonĂĄk ErdĂŠlyben Polis â Balassi, KolozsvĂĄr â Budapest, 1996, 344.
DĂĄvid Lajos (szerk.): NagybĂĄnya ĂŠs kĂśrnyĂŠke ĂĄtdolg. Balogh BĂŠla; fotĂłk: BertĂłti Attila, Teleki TĂĄrsasĂĄg, NagybĂĄnya, 2014, 277.
Debreczeni LĂĄszlĂł: ToronyvigyĂĄzĂł. Debreczeni LĂĄszlĂł mĹąhelye szerk. Sas PĂŠter, Mundus, Bp., 2005, 464.
Debreczeni LĂĄszlĂł: KecsessĂŠg, derĹą, Ĺsi komolysĂĄg. MonumentĂĄlis nĂŠpi ĂŠpĂtĂŠszeti emlĂŠkekek ErdĂŠlyben szerk. SzatmĂĄri LĂĄszlĂł, MĹąvelĹdĂŠs, KolozsvĂĄr, 2007, 235.
Debreczeni LĂĄszlĂł: SzĂŠp ErdĂŠlyorszĂĄgbĂłl, fatornyos hazĂĄmbĂłl szerk. SzatmĂĄri LĂĄszlĂł, MĹąvelĹdĂŠs, KolozsvĂĄr, 2005, 237.
DeĂŠ Nagy AnikĂł; SebestyĂŠn-Spielmann MihĂĄly; Vakarcs SzilĂĄrd (szerk.): EmlĂŠkkĂśnyv a Teleki TĂŠka alapĂtĂĄsĂĄnak 200. ĂŠvfordulĂłjĂĄra, 1802â2002 fotĂł: Bach LĂłrĂĄnd, TamĂĄs AndrĂĄs, Jakab Tibor, Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2002, 621.
DeĂŠ-Nagy AnikĂł: Gondolatok a marosvĂĄsĂĄrhelyi Teleki TĂŠkĂĄrĂłl. TanulmĂĄnyok, elĹadĂĄsok, cikkek Pallas-AkadĂŠmia, CsĂkszereda, 2007, 429.
DeĂŠ-Nagy AnikĂł: A marosvĂĄsĂĄrhelyi Teleki-Bolyai kĂśnyvtĂĄr ex librisei Balassi â Polis, Budapest â KolozsvĂĄr, 2001, 103.
