ĂdĂĄm Rebeka NĂłra â BĂĄndi Melissa â BĂĄrdi NĂĄndor â Hunyadi Attila â Kelemen Fruzsina â Meister RĂłbert
RomĂĄnia â ErdĂŠly â a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl 1990â2015
FarcĂĄdi Botond: Az oktatĂĄs ĂĄra A HĂŠt, 29-30., 2006, 4.
FarkasnĂŠ Imreh MĂĄria: Az erdĂŠlyi vĂĄllakozĂĄsfejlesztĂŠsi kĂśzpontok hĂĄlĂłzata Korunk, 2., 2004, 20â25.
Fati Sabina: A centralista hagyomĂĄny Provincia, 2., 2000, 5.
Fati Sabina: A kĂĄrtya mĂŠg a hatalom kezĂŠben van Provincia, 3., 2000,
FejĂŠr Gergely: A telepĂźlĂŠsfejlesztĂŠsi infrastruktĂşra helyzete RomĂĄniĂĄban, kĂźlĂśnĂśs tekintettel a kĂśzlekedĂŠsi hĂĄlĂłzatfejlesztĂŠsre KĂśzgazdĂĄsz FĂłrum, 6., 2006, 48â59.
FejĂŠr LĂĄszlĂł: Zilahi RĂĄdiĂł. MĹąvelĹdĂŠs, 3., 1998, 28.
Fekete Szilveszter â Matis Dumitru â Pete IstvĂĄn: Az IFRS-ek alkalmazĂĄsa RomĂĄniĂĄban. (Mit is mond a gyakorlat?) KĂśzgazdĂĄsz FĂłrum, 2., 2008, 3â11.
Ferencz Csaba: SepsiszentgyĂśrgyi TĂŠvĂŠ. MĹąvelĹdĂŠs, 3., 1998, 22.
Flonta Vlad: A harmadik RomĂĄnia Magyar KisebbsĂŠg, 4., 2004, 63â73.
Fodor DĂłra: EtnopszicholĂłgiai tĂŠnyezĹk a kĂŠtnyelvĹąsĂŠgben ErdĂŠlyi PszicholĂłgiai Szemle, 4., 2000, 77â93.
FĂłrika Ăva: Az "eurĂłpaizĂĄciĂł" mint a romĂĄn alkotmĂĄny mĂłdosĂtĂĄsĂĄnak egyik oka ĂŠs indoka Magyar KisebbsĂŠg, 1â2., 2010, 106â115.
FosztĂł LĂĄszlĂł: KirĂĄlyok, papok, ĂşjsĂĄgĂrĂłk ĂŠs az angol bĂĄrĂłnĹ: romĂĄniai romĂĄk a posztszocialista nyilvĂĄnossĂĄgban Regio, 1., 2007, 25â50.
FĂźlpesi Gyula â Kiss DĂŠnes: Roma kĂśzĂśssĂŠgek egyĂźttĂŠlĂŠsi stratĂŠgiĂĄi WEB, 8â9., 2001, 5â33.
GĂĄbos AndrĂĄs: Adatok a romĂĄniai tanĂźgyi tĂśrvĂŠnyhez Regio, 3., 1994, 46â69.
Gagyi JĂłzsef: FĂłrum vagy formalitĂĄs? MĹąvelĹdĂŠs, 11., 1996, 11â12.
GĂĄl Katalin: PartikulĂĄris versus perifĂŠrikus. KolozsvĂĄri egyetemistĂĄk informĂĄlis gazdasĂĄgi stratĂŠgiĂĄi ErdĂŠlyi TĂĄrsadalom. SzociolĂłgiai szakfolyĂłirat, 1., 2006, 75â84.
GĂĄl Katalin â Ruszuly Emese: Gazdagjaink? ElemzĂŠsi kĂsĂŠrlet a romĂĄniai gazdasĂĄgi elit profiljĂĄrĂłl WEB, 12., 2004, 49â.
GĂĄlfalvi Zsolt: A szomorĂşjĂĄtĂŠk Ăşj felvonĂĄsa. A HĂŠt, 15., 1998, 1.
GĂĄll ErnĹ: MagyarsĂĄgkĂŠp itt ĂŠs most. A HĂŠt, 25., 1997, 3.
GĂĄspĂĄr Attila: SzilĂĄgy megye kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi helyzete 1992 vĂŠgĂŠn. MĹąvelĹdĂŠs, 2., 1993, 17â19.
Gatej Iuliana: Bukott egyetemek A HĂŠt, 14., 2006, 6â7.
GeambaČu RĂŠka: A kolozsvĂĄri roma elit kialakulĂĄsĂĄnak folyamata ErdĂŠlyi TĂĄrsadalom. SzociolĂłgiai szakfolyĂłirat, 1., 2003, 67â86.
GeambaČu RĂŠka: HovĂĄ lett a szocialista csalĂĄd? ĂtstrukturĂĄlĂłdĂł rokoni viszonyok Korunk, 3., 2004, 26â40.
GeambaČu RĂŠka : SzociĂĄlpolitika RomĂĄniĂĄban a szocializmusban ĂŠs a piacgazdasĂĄgra valĂł ĂĄtmenet idĹszakĂĄban WEB, 11., 2003, 34â39.
Gergely LĂĄszlĂł: Napirenden: a kĂśzoktatĂĄsi tĂśrvĂŠnytervezetek. A HĂŠt, 50., 1991, 5.
Gergely Orsolya: NĂŠgy ĂŠv, nĂŠgy lakĂĄs. LakĂĄskeresĂŠs: az ĂśrĂśkĂśs diĂĄkdilemma Korunk, 10., 2004, 110â116.
Gheo Radu Pavel: Az utolsĂł egyedi pĂĄrt. A RomĂĄniai Mitiko Demokrata SzĂśvetsĂŠg (I.) [SzĂŠkely Csaba fordĂtĂĄsa] A HĂŠt, 27., 2006, 6.
Gheo Radu Pavel: Az utolsĂł egyedi pĂĄrt. A RomĂĄniai Mitiko Demokrata SzĂśvetsĂŠg (II.) [BĂĄlint IldikĂł fordĂtĂĄsa] A HĂŠt, 29-30., 2006, 3.
Gheo Radu Pavel: Az utolsĂł egyedi pĂĄrt. A RomĂĄniai Mitiko Demokrata SzĂśvetsĂŠg (III.) A HĂŠt, 31-32., 2006, 6.
Gnadt Hilde Rita: A romĂĄniai vidĂŠkfejlesztĂŠsi potenciĂĄl helyzete KĂśzgazdĂĄsz FĂłrum, 2., 2000, 6â9.
