ĂdĂĄm Rebeka NĂłra â BĂĄndi Melissa â BĂĄrdi NĂĄndor â Hunyadi Attila â Kelemen Fruzsina â Meister RĂłbert
RomĂĄnia â ErdĂŠly â a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl 1990â2015
SĂłlyom Andrea: KorrekciĂłk kĂśzelmĂşltunk tĂĄrsadalomtĂśrtĂŠnetĂŠhez [OlĂĄh SĂĄndor: KivizsgĂĄlĂĄs. ĂrĂĄsok az ĂĄllam ĂŠs a tĂĄrsadalom viszonyĂĄrĂłl a SzĂŠkelyfĂśldĂśn.CsĂkszereda, Pro-Print, 2008.] SzĂŠkelyfĂśld, 11., 2008, 129â141.
Somai JĂłzsef: Egyed Ăkos: GrĂłf MikĂł Imre - ErdĂŠly SzĂŠchenyije (kĂśnyvismertetĹ) KĂśzgazdĂĄsz FĂłrum, 1., 2006, 48â49.
Sulyok Hedvig: Olasz monogrĂĄfia a magyar tĂśrtĂŠnelemrĹl [Papo, Adriano; Nemeth Papo, Gizella: Storia e cultura dell'Ungheria. Soveria Manelli (Catanzaro), Rubbettino, 2000, 545 p.] Aetas, 1., 2003, 191â193.
Sz. KurkĂł IrĂŠn: [SzekernyĂŠs JĂĄnos: A magyarsĂĄg emlĂŠkjelei a BĂĄnsĂĄgban. HUNGART KĂśnyvek, 2013.] MĹąvelĹdĂŠs, 5., 2014, 29â30.
SzabĂł A. Ferenc: [Kovacsics JĂłzsef, dr.: 1918â1930 MagyarorszĂĄg tĂśrtĂŠneti demogrĂĄfiĂĄja (1896â1995). Budapest, 1997, 417 p.] SzĂĄzadok, 6., 1998, 1428â1431.
SzabĂł AndrĂĄs PĂŠter: [Benda KĂĄlmĂĄn: A nemzeti hivatĂĄstudat nyomĂĄban. TĂśrtĂŠnelmi; tĂśrtĂŠnelemelmĂŠleti; mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti; iskolapolitikai ĂŠs csĂĄngĂłmagyar tanulmĂĄnyok; ĂrĂĄsok; interjĂşk. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi KiadĂł, 2004, 568 p.] SzĂĄzadok, 4., 2006, 1074â1076.
SzabĂł Barna: [Vofkori GyĂśrgy: SzĂŠkelyudvarhely. VĂĄrostĂśrtĂŠnet kĂŠpekben. Polis KĂśnyvkiadĂł. KolozsvĂĄr 1995. 150 l.] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1997, 266â267.
SzabĂł Csongor: NemzetrĹl, ĂĄllamrĂłl, rĂŠgiĂłrĂłl Korunk, 6., 2015, 117â119.
SzabĂł GĂĄbor: TĂśbbszĂłlamĂş lelkek harmĂłniĂĄja [TrencsĂŠnyi BalĂĄzs: A nĂŠp lelke. NemzetkarakterolĂłgiai vitĂĄk Kelet-EurĂłpĂĄban. London â New York, 2011, 227 p.] Aetas, 2., 2012, 177â180.
SzabĂł Judit â SzabĂł LĂĄszlĂł: [SzĂśllĹsi ĂrpĂĄd: A MarosvĂĄsĂĄrhelyi Orvosi ĂŠs GyĂłgyszerĂŠszeti Egyetem 1945-1995. Mentor kiadĂł. MarosvĂĄsĂĄrhely 1995. 202+8 l.] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 3â4., 1996, 363â364.
SzĂĄsz IstvĂĄn SzilĂĄrd: GyergyĂłi a gyergyĂłiakrĂłl: SzĹcs Levente kĂśnyve a 20. szĂĄzadi nĂŠpi ĂśnĂŠletrajzokrĂłl [SzĹcs Levente: 20. szĂĄzadi gyergyĂłi nĂŠpi ĂśnĂŠletrajzok. A nĂŠpi ĂśnĂŠletĂrĂĄs funkciĂłi. KolozsvĂĄr, BBTE Magyar NĂŠprajz ĂŠs AntropolĂłgia TanszĂŠk â Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, 20 ErdĂŠlyi MĂşzeum, 2., 2015, 187â190.
SzĂĄsz ZoltĂĄn: A magyar revĂziĂłs tĂśrekvĂŠsek ĂŠs RomĂĄnia [Calafeteanu, Ion: Revizionismul ungarn Či România. Bukarest, Editura EnciclopedicÄ, 1995, 229 p.] SzĂĄzadok, 6., 1996, 1609â1612.
SzĂĄsz ZoltĂĄn: [Csetri Elek; Jenei DezsĹ (szerk.): TechnikatĂśrtĂŠneti kronolĂłgia. KolozsvĂĄr, Studium KĂśnyvkiadĂł, 732 p.] SzĂĄzadok, 5., 2002, 1233â1234.
SzĂĄva CsanĂĄd:  ĂtalakulĂł csĂĄngĂł ĂŠletvilĂĄgok [IlyĂŠs SĂĄndor â Peti Lehel â Pozsony Ferenc (szerk.): LokĂĄlis ĂŠs tradicionĂĄlis csĂĄngĂł ĂŠletvilĂĄgok KolozsvĂĄr, Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, 2008.] ErdĂŠlyi TĂĄrsadalom. SzociolĂłgiai szakfolyĂłirat, 1â2., 2008, 181â184.
Szigeti Levente: A gyĹąjtemĂŠny illata [Csepreghy AndrĂĄs; Csepreghy Henrik (szerk.): ĂdvĂśzlet MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl. MarosvĂĄsĂĄrhely, Mentor KiadĂł, 2002.] LĂĄtĂł, 1., 2003, 103â105.
SzijĂĄrtĂł M. IstvĂĄn: A kora Ăşjkori magyar rendisĂŠg az Ăşjabb kori szakirodalomban I.; II. [1. Barcsay Ăkos; 2. PoĂłr JĂĄnos; 3. Bahlcke, Joachim; 4. BĂŠrenger, Jean; KecskemĂŠti KĂĄroly; 5. Evans, Robert: 1. Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts. St. Katharinen, 2002.; 2 Aetas, 3.; 4., 2009, 83â111.; 111â138.
Szikszai MĂĄria: Keszeg Vilmos: Egy HĂr adĂĄs a' KĂŠsĹ maradĂŠkhoz. 17-20 szĂĄzadi erdĂŠlyi toronygombiratok. [Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2006.]Â NyIrK - Nyelv- ĂŠs IrodalomtudomĂĄnyi KĂśzlemĂŠnyek, 1â2., 2006, 138â139.
SzilĂĄgyi Imre: Nemzet, tĂĄrsnemzet, nemzeti liberalizmus, nemzetpolitika, geopolitika [MolnĂĄr GusztĂĄv: AlternatĂvĂĄk kĂśnyve. Ăsszmagyar alternatĂva III. KolozsvĂĄr, Pro Philosophia KiadĂł, 2014, 407 p.] Regio, 2., 2015, 248â256.
Szonda Szabolcs: HelytĂśrtĂŠnetek egy- ĂŠs tĂśbbszuszra [VĂĄry O. PĂŠter: VĂĄros a szivĂĄrvĂĄnyban.SepsiszentgyĂśrgy, H-Press, 2006.] SzĂŠkelyfĂśld, 4., 2008, 147â151.
SzĹącs GyĂśrgy: HetvenkĂŠt nagybĂĄnyai pĂĄlyakĂŠp. [MurĂĄdin JenĹ: NagybĂĄnya. A festĹtelep mĹąvĂŠszei. Miskolc, 1994]. korunk, 6., 1995, 119â120.
TagĂĄnyi ZoltĂĄn: [Hass, Ludwik: 1. Ambicje radhuby rzeczwistosc wolnomurarska w Europie SrodkowoâWschodniej. 1925â1928. Warszawa, 1984, 396 o.; 2. Zasady w godzinie prĂłby. Wolnomurarstwo w Europie Srodkowo-Wschodniej. 1929â1941. Warszawa, 1987, 339 p.] SzĂĄzadok, 5â6., 1990, 857â859.
TamĂĄs Ăgnes: KĂśzĂŠp-Kelet-EurĂłpa nemzetisĂŠgei â egymĂĄs szemĂźvegĂŠn keresztĂźl [Klement Judit; Miskolczy Ambrus; VĂĄri AndrĂĄs (szerk.): SzomszĂŠdok vilĂĄgai: KĂŠp, ĂśnkĂŠp ĂŠs a mĂĄsokrĂłl alkotott kĂŠp. Budapest, KSH KĂśnyvtĂĄr ĂŠs LevĂŠltĂĄr, 2006, 239 p.] Aetas, 4., 2009, 217â221.
TĂĄnczos Vilmos: Egy modvai csĂĄngĂł falu vallĂĄsos nĂŠprajzi monogrĂĄfiĂĄja [Iancu Laura: VallĂĄs a moldvai Magyarfaluban. NĂŠprajzi vizsgĂĄlat. L'Harmattan â PTE NĂŠprajzâKulturĂĄlis AntropolĂłgia TanszĂŠk, 2013, 424 p.] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 2., 2015, 204â209.
TĂĄnczos Vilmos: Egy kĂźlĂśnĂśs tanulmĂĄny a csĂĄngĂłkrĂłl.[The Moldavian Csango. Study by Valentin Stan and Renate Weber. h.n. ĂŠ.n. 32 p.] Regio, 3., 1998, 180â195.
TĂĄnczos Vilmos: NĂŠprajzi monogrĂĄfia a szĂŠkely tĂzesekrĹl. [BĂĄrth JĂĄnos: Az eleven szĂŠkely tĂzes. A csĂkszentgyĂśrgyi ĂŠs a csĂkbĂĄnkfalvi tĂzesek mĹąkĂśdĂŠse a XVIIâXX. szĂĄzadban. KecskemĂŠt 2007.] ErdĂŠlyi MĂşzeum, 3â4., 2008, 107â110.
Tapodi Zsuzsa: "DicsĹsĂŠges kudarcaink" - tovĂĄbb ĂŠlĹ paradoxonaink. ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1998, 62â67.
Tar Gabriella NĂłra: Shakespeare â 19. szĂĄzad â ErdĂŠly: olvasĂłk, szĂnpadok, szĂnĂŠszek [Bartha Katalin Ăgnes: Shakespeare ErdĂŠlyben (XIX. szĂĄzadi magyar recepciĂł). Budapest, Argumentum KiadĂł, 2010, 422 p.] Korunk, 12., 2012, 113â115.
Tilkovszky LorĂĄnt: [PĂĄva IstvĂĄn: Trianon - Belvedere - HadbalĂŠpĂŠs. PĂŠcs, 1995, 262 p.] SzĂĄzadok, 3., 1995, 743â750.
TĂłfalvi ZoltĂĄn: ImponĂĄlĂł kĂśtet a gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂŠs csĂkszĂŠpvĂzi magyarĂśrmĂŠnyekrĹl, ĂŠs annak sĂłvidĂŠki vonzata [SzĂĄva Tibor-SĂĄndor: GyergyĂłi ĂŠs szĂŠpvĂzi magyarĂśrmĂŠnyek nyomĂĄban.CsĂkszereda, 2008.] SzĂŠkelyfĂśld, 3., 2010, 99â124.
TĹkĂŠs Orsolya â FehĂŠr Andrea â SidĂł Zsuzsa: Ăj ĂŠvkĂśnyv generĂĄciĂłk, korszakok, diszciplĂnĹąk pĂĄrbeszĂŠdĂŠrĹl [Egyed Emese; PakĂł LĂĄszlĂł; Weisz Attila (szerk.): CERTAMEN. I. ElĂľadĂĄsok a magyar tudomĂĄny napjĂĄn az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet I. szakosztĂĄlyĂĄban. KolozsvĂĄr, EME, 2013.] Korunk, 12., 2014, 115â121.