42 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 |
31-42
Vofkori GyĂśrgy:
GyergyĂłszentmiklĂłs. VĂĄrostĂśrtĂŠnet kĂŠpekben. Gyilkos-tĂł, BĂŠkĂĄs-szoros tĂŠrkĂŠp: Bartos-Elekes Zsombor, Polis, KolozsvĂĄr, 2004, 255.
Garda DezsĹ
:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi kĂśzbirtokossĂĄg tĂśrtĂŠnete
F&F Internacional kft
, GyergyĂłszentmiklĂłs
, 2017, 908.
Garda DezsĹ
:
GyergyĂłszentmiklĂłs gazdasĂĄgi-tĂĄrsadalmi ĂŠlete az 1919-1933. kĂśzĂśtti idĹszakban. I-II. kĂśtet
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2015, 678.
Garda DezsĹ
:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠnyek ĂŠs az erdĂŠlyi magyar-ĂśrmĂŠny identitĂĄstudat
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2014,
Garda DezsĹ
:
A Magyar PĂĄrt ĂŠs GyergyĂłszentmiklĂłs kĂśzĂŠlete az 1919-1933 kĂśzĂśtti idĹszakban. I-II. kĂśtet
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2013, 879.
Garda DezsĹ
:
A megfigyelt tĂśrtĂŠnelemkĂśr: A gyergyĂłszentmiklĂłsi Salamon ErnĹ kĂśzĂŠpiskola tĂśrtĂŠnelemkĂśre a romĂĄniai magyar sajtĂłban
 BĂrtĂłk JĂłzsef
, StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2009, 261.
Garda DezsĹ
:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi polgĂĄri fiĂşiskolĂĄtĂłl a vaskertes iskolĂĄig
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2009, 97.
Garda DezsĹ
:
GyergyĂłszentmiklĂłs tĂśrtĂŠnete I-II.
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2007, 945.
Garda DezsĹ
:
GyergyĂłi ĂśrmĂŠnyek kĂśnyve I-II.
HadimĂşzeum AlapĂtvĂĄny
, Budapest
, 2007, 958.
Garda DezsĹ
:
GyergyĂłszentmiklĂłs monogrĂĄfiĂĄja
StĂĄtus
, CsĂkszereda
, 2001, 216.
B. Garda DezsĹ:
A gyergyĂłi szarvasmarha Ăştja In: Acta Siculica 2010. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂvkĂśnyve, szerk. BoĂŠr Hunor, Kinda IstvĂĄn, Kocs IrĂŠn, SzĹcsnĂŠ Gazda EnikĹ, Bordi Zsigmond LĂłrĂĄnd, MĂŠder LĂłrĂĄnt LĂĄszlĂł, SztĂĄncsuj SĂĄndor JĂł, SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, SepsiszentgyĂśrgy, 2010, 289â300.
Garda DezsĹ:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠny kereskedĹk In: Acta Siculica 2009. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂvkĂśnyve, szerk. BoĂŠr Hunor, Kinda IstvĂĄn, Kocs IrĂŠn, SzĹcsnĂŠ Gazda EnikĹ, MĂŠder LĂłrĂĄnt LĂĄszlĂł, SztĂĄncsuj SĂĄndor JĂłzsef, CsĂĄki ĂrpĂĄd, Deme, SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, SepsiszentgyĂśrgy, 2009, 391â434.
Garda DezsĹ:
Az 1581. ĂŠvi gyergyĂłszentmiklĂłsi falutĂśrvĂŠny In: EmlĂŠkkĂśnyv Egyed Ăkos szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. PĂĄl Judit; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2010, 107â112.
Nagy IstvĂĄn:
Egy 1868-as datĂĄlĂĄsĂş gyergyĂłszentmiklĂłsi kakukkos parasztĂłra restaurĂĄlĂĄsa In: Acta 1997. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠs a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1998, 271â280.
Garda DezsĹ:
GyergyĂłszentmiklĂłs kĂśzĂŠlete az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni ĂŠvekben ĂŠs az OrszĂĄgos Magyar PĂĄrt In: Acta Siculica 2012â2013. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂvkĂśnyve, szerk. Barti Levente, Kocs IrĂŠn, Bordi Zsigmond LĂłrĂĄnd, SztĂĄncsuj SĂĄndor JĂłzsef, CsĂĄki ĂrpĂĄd, Demeter Lajos, SzĹcsnĂŠ Gazda EnikĹ, SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, SepsiszentgyĂśrgy, 2013, 381â398.
Garda DezsĹ:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi ipartestĂźlet 1918-1924 kĂśzĂśtt In Helyzetek ĂŠs vĂĄltozĂĄsok: SzĂŠkelyfĂśldi tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi kutatĂĄsok a DOMUS program tĂĄmogatĂĄsĂĄval, Szerk. BirĂł A ZoltĂĄn; BodĂł Julianna, StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2016, 11_23.
Garda DezsĹ:
GyergyĂłszentmiklĂłs 16-17. szĂĄzadi gazdasĂĄg- ĂŠs tĂĄrsadalomtĂśrtĂŠnete ĂŠs a BlĂŠnessi csalĂĄd In A szĂŠkelysĂŠg 12-17. szĂĄzadi tĂśrtĂŠnete ĂŠs a BlĂŠnessi csalĂĄd, Szerk. Garda DezsĹ, StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2015, 136-245.
Garda DezsĹ:
Az erkĂślcs ĂŠs tisztessĂŠg a gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠny kĂśzĂśssĂŠgben In A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠnyek ĂŠs az erdĂŠlyi magyar-ĂśrmĂŠny identitĂĄstudat, Szerk. Garda DezsĹ, StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2014, 184-226.
Garda DezsĹ:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠnyekrĹl a letelepedĂŠstĹl a 19. szĂĄzad kĂśzepĂŠig In A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠnyek ĂŠs az erdĂŠlyi magyar-ĂśrmĂŠny identitĂĄstudat, Szerk. Garda DezsĹ, StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2014, 65-88.
Garda DezsĹ:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi tĂśrtĂŠnĂŠsz konferenciĂĄk tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl In A mezĹvĂĄrostĂłl a rendezett tanĂĄcsĂş vĂĄrosig, Szerk. Garda DezsĹ, StĂĄtus KĂśnyvkiadĂł, CsĂkszereda, 2011, 310-350.
***:
Para IstvĂĄn (GyergyĂłszentmiklĂłs, 1962. szeptember 26.) SzĂŠkelyfĂśld, 1., 2001, 133.
BenkĹ JĂłzsef:
Transsilvania Specialis. (ErdĂŠlyi vĂĄrosok). CsĂkszereda. GyergyĂłszentmiklĂłs. MarosvĂĄsĂĄrhely. Helikon, 5., 1995, 18â20.
BorbĂŠly Ottilia:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśrmĂŠnyek. MĹąvelĹdĂŠs, 7., 1995, 35â37.
Magyari Vincze EnikĹ:
GyĂłgyĂtĂł szĂnhĂĄz - az odafigyelĂŠs mĹąvĂŠszete. MĹąvelĹdĂŠs, 8., 1990, 45â46.
PĂĄl Judit:
A gyergyĂłszentmiklĂłsi LeĂĄnynĂśvelde tĂśrtĂŠnete. MĹąvelĹdĂŠs, 7., 1995, 37â40.
DĂĄniel Botond:
ĂletmĂłdkutatĂĄs GyergyĂłszentmiklĂłson WEB, 11., 2003, 49â50.
PĂŠter Csaba:
GyergyĂłszentmiklĂłsi tĂŠvĂŠ. MĹąvelĹdĂŠs, 3., 1998, 13â14.
TĂśrĂśk Magdi:
GyergyĂłszentmiklĂłsi tĂŠvĂŠ. MĹąvelĹdĂŠs, 3., 1998, 13.
BorbĂŠly EmĂlia â CsĂky AdĂŠl:
A GyergyĂłszentmiklĂłsi EgyhĂĄzkĂśzĂśssĂŠg a 17. szĂĄzadban Ferenczy GyĂśrgy regestruma alapjĂĄn MĹąvelĹdĂŠs, 5., 2008, 26â27.
PĂĄl Judit:
ComerĹŁul, factor de conflict interetnic ĂŽntr-un târg din secolul al XVIII-lea (Gheorgheni). Analele BrÄilei, BrÄila, vol. I., 1993, 287â300.
