96 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 |
31-60 ...
91-96
BĂĄrdi NĂĄndor (szerk.):
ForrĂĄsok ĂŠs stratĂŠgiĂĄk. A II. ĂśsszehasonlĂtĂł magyar kisebbsĂŠgtĂśrtĂŠneti szimpĂłzium elĹadĂĄsai. Pro-Print, 1999, 455.
FĂźlĂśp MihĂĄly (bev., ĂśsszeĂĄll.), Vincze GĂĄbor (sajtĂł alĂĄ rend., jegyz.):
RevĂziĂł vagy autonĂłmia? Iratok a magyar-romĂĄn kapcsolatok tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl (1945-1947). TLA, Bp., 1999,
FĂźlĂśp MihĂĄly:
Befejezetlen bĂŠke. A kĂźlĂźgyminiszterek tanĂĄcsa ĂŠs a magyar bĂŠkeszerzĹdĂŠs 1947 Bp., 1994,
Heppner, Harald (szerk.):
Die Rumänen und Europa vom Mittelalter bis zur Gegenwart = A romånok Ês Európa a kÜzÊpkortól a jelenkorig BÜhlau, Wien, 1997, 298.
Romsics IgnĂĄc:
Nemzet, ĂĄllam, rĂŠgiĂł. TanulmĂĄnyok ErdĂŠlyrĹl ĂŠs a KĂĄrpĂĄt-medence interetnikus kapcsolatairĂłl a 19â20. szĂĄzadban Komp-Press â Korunk, KolozsvĂĄr, 2013, 263.
FĂśldes GyĂśrgy:
MagyarorszĂĄg, RomĂĄnia ĂŠs a nemzeti kĂŠrdĂŠs 1956â1989 jegyzetek: DorkĂł Szabolcs, NagyvilĂĄg, Bp., 2007, 562.
Kim Ji-young:
A nagyhatalmi politika ĂŠs az erdĂŠlyi kĂŠrdĂŠs a II. vilĂĄghĂĄborĂş alatt ĂŠs utĂĄn Osiris, Bp., 2000, 181.
MihĂĄlyi BalĂĄzs:
RomĂĄn vĂŠdvonal MagyarorszĂĄg ellen. A KĂĄroly-vonal tĂŠrkĂŠpek: MihĂĄlyi BalĂĄzs, KĂĄrpĂĄtia StĂşdiĂł, Bp., 2010, 107.
PomogĂĄts BĂŠla (szerk.):
ErdĂŠlyrĹl Trianonban Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2010, 310.
Beke Antal:
I. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy ĂŠs a porta. Levelek ĂŠs okiratok szerk. Beke Antal, BarabĂĄs Samu, HistĂłriaantik kĂśnyveshĂĄz, Bp., 2010, 905.
BrzeziĹski, Szymon:
TanulmĂĄnyok a 16â17. szĂĄzadi lengyelâerdĂŠlyiâmagyar kapcsolattĂśrtĂŠnetrĹl ford. Petneki NoĂŠmi, ELTE BTK KĂśzĂŠpkori ĂŠs Kora Ăjkori M. TĂśrtĂŠneti Tansz., Bp., 2014, 152.
Gebei SĂĄndor:
II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy kĂźlpolitikĂĄja. 1648â1657 Heraldika, Bp., 2004, 249.
KĂĄrmĂĄn GĂĄbor:
ErdĂŠlyi kĂźlpolitika a vesztfĂĄliai bĂŠke utĂĄn LâHarmattan, Bp., 2011, 484.
KĂĄrmĂĄn GĂĄbor; Teszelszky, Kees (szerk.):
Bethlen GĂĄbor ĂŠs EurĂłpa ELTE BTK TI KĂśzĂŠpkori ĂŠs Kora-Ăşjkori M. TĂśrtĂŠneti Tansz. â Trans, Bp., 2013, 387.
KĂśpeczi BĂŠla:
II. RĂĄkĂłczi Ferenc kĂźlpolitikĂĄja Akad. K., Bp., 2002, 161.
Papp SĂĄndor:
TĂśrĂśk szĂśvetsĂŠg â Habsburg kiegyezĂŠs. A Bocskai-felkelĂŠs tĂśrtĂŠnetĂŠhez KGRE â LâHarmattan, Bp., 2014, 398.
SzilĂĄgyi SĂĄndor:
I. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy ĂŠs a diplomĂĄczia. SzĂŠkfoglalĂł ĂŠrtekezĂŠs HistĂłriaantik KĂśnyveshĂĄz, Bp., 2010, 92.
SzilĂĄgyi SĂĄndor:
OkmĂĄnytĂĄr I. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy svĂŠd ĂŠs franczia szĂśvetkezĂŠseinek tĂśrtĂŠnetĂŠhez szerk. ĂŠs jegyzetek: SzilĂĄgyi SĂĄndor, HistĂłriaantik KĂśnyveshĂĄz, Bp., 2011, 491.
SzilĂĄgyi SĂĄndor:
OkmĂĄnytĂĄr II. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy diplomĂĄcziai ĂśsszekĂśttetĂŠseihez szerk. SzilĂĄgyi SĂĄndor, HistĂłriaantik KĂśnyveshĂĄz, Bp., 2010, 720.
SzilĂĄgyi SĂĄndor (szerk.):
Levelek ĂŠs okiratok I. RĂĄkĂłczy GyĂśrgy keleti ĂśsszekĂśttetĂŠsei tĂśrtĂŠnetĂŠhez HistĂłriaantik KĂśnyveshĂĄz, Bp., 2010, 924.
Tusor PĂŠter; TĂłth Krisztina (szerk.):
PĂĄpai kinevezĂŠsek, megbĂzĂĄsok ĂŠs felhatalmazĂĄsok ErdĂŠly, a Magyar KirĂĄlysĂĄg ĂŠs a HĂłdoltsĂĄg terĂźletĂŠre. 1550â1711 ĂśsszegyĹąjt. Galla Ferenc, PPKE EghĂĄztĂśrt. Kutcsop â VĂĄci EgyhĂĄzmegyei TĂśrt. Biz., Bp. â RĂłma â VĂĄc, 2010, 199.
Volkmer, Gerald:
Die SiebenbĂźrgische Frage, 1878â1900. Der Einfluss der rumänischen Nationalbewegung auf die diplomatischen Beziehungen zwischen Ăsterreich-Ungarn und Rumänien Weimar â BĂśhlau, KĂśln â Wien, 2004, 390.
L. Balogh BĂŠni:
KĂźzdelem; ErdĂŠlyĂŠrt. A magyarâromĂĄn viszony ĂŠs a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs 1940â1944 kĂśzĂśtt AkadĂŠmiai K., Bp., 2013, 335.
L. Balogh BĂŠni (szerk.):
KiszolgĂĄltatva. A dĂŠl-erdĂŠlyi magyar kisebbsĂŠg 1940â1944 kĂśzĂśtt Pro-Print, CsĂkszereda, 2013, 478.
SzabĂł Gyula:
Jakab Antal kĂźzdelme a megmaradĂĄsĂŠrt. Ki lesz az utĂłd? PsĂźki, Bp., 2013, 423.
***:
Budapest, 1938. augusztus 6. BĂŠkĂĄssy LĂĄszlĂł miniszteri osztĂĄlytanĂĄcsos jelentĂŠse a kĂźlĂźgyminiszternek a kishatĂĄrforgalommal kapcsolatban Bukaresben folytatott magyarâromĂĄn vegyesbizottsĂĄgi tĂĄrgyalĂĄsrĂłl In: Magyarok kisebbsĂŠgben ĂŠs szĂłrvĂĄnyban. A Magyar MiniszterelnĂśksĂŠg NemzetisĂŠgi ĂŠs KisebbsĂŠgi OsztĂĄlyĂĄnak vĂĄlogatott iratai, 1919â1968, szerk. BĂĄn D. AndrĂĄs; DiĂłszegi LĂĄszlĂł; FejĹs ZoltĂĄn; Romsics IgnĂĄc; Vinnai GyĹzĹ, Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄny, Bp., 1995, 246â251.
Pataky IvĂĄn:
AdalĂŠkok RomĂĄnia tĂĄvolmaradĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠhez a CsehszlovĂĄkia elleni 1968. ĂŠvi agressziĂłbĂłl In: Acta 1998. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠs a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 1. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1999, 337â343.
Bakk MiklĂłs:
RomĂĄnia eurĂłpai uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄnak kronolĂłgiĂĄja In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2004â2005, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2005, 701â705.
Kiss Ăgnes:
RomĂĄnia hatĂĄron tĂşli nemzetpolitikĂĄja: a magyarorszĂĄgi romĂĄnok tĂĄmogatĂĄsa (1995-2005) In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2006., szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2007, 90-102.
SzĹcs Levente:
NATO-tagsĂĄg â elĹnyĂśk ĂŠs nehĂŠzsĂŠgek In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2003, szerk. BodĂł Barna, SzĂłrvĂĄny AlapĂtvĂĄny â Marineasa KĂśnyvkiadĂł, TemesvĂĄr, 2003, 49â55.
