58 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 |
31-58
FĂźlĂśp MihĂĄly (bev., ĂśsszeĂĄll.), Vincze GĂĄbor (sajtĂł alĂĄ rend., jegyz.):
RevĂziĂł vagy autonĂłmia? Iratok a magyar-romĂĄn kapcsolatok tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl (1945-1947). TLA, Bp., 1999,
Heppner, Harald (szerk.):
Die Rumänen und Europa vom Mittelalter bis zur Gegenwart = A romånok Ês Európa a kÜzÊpkortól a jelenkorig BÜhlau, Wien, 1997, 298.
Pippidi, Andrei:
Din istoria relaĹŁiilor româno-maghiare ĂŽn secolul al XVII-lea In: Historia manet : volum omagial : DemĂŠny Lajos emlĂŠkkĂśnyv, szerk. Barbu, Bioleta; TĂźdĹs S. Kinga, Kriterion, BucureČti â Cluj, 2001, 147â160.
Bakk MiklĂłs:
RomĂĄnia eurĂłpai uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄnak kronolĂłgiĂĄja In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2004â2005, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2005, 701â705.
Bakk MiklĂłs; SzĂĄsz AlpĂĄr ZoltĂĄn:
HatĂĄrmentisĂŠg a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben â RomĂĄnia ĂŠs MagyarorszĂĄg In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2009â2010, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA, TemesvĂĄr â KolozsvĂĄr, 2011, 111â122.
BodĂł Barna; TorĂł Tibor:
Az EU-csatlakozĂĄs hatĂĄsa a hatĂĄron ĂĄtnyĂşlĂł gazdasĂĄgi kapcsolatokra In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2009â2010, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA, TemesvĂĄr â KolozsvĂĄr, 2011, 123â146.
Fodor Judit:
Az EurĂłpai UniĂł keleti bĹvĂtĂŠsĂŠsnek befejezĹ szakasza : a romĂĄn ĂŠs a bolgĂĄr bĹvĂtĂŠs In: A vasfĂźggĂśnyĂśn tĂşl, szerk. Balogh LĂĄszlĂł, ELTE TĂĄTK HĂK, Bp., 2008, 47â100.
Nagy Egon:
HatĂĄrmenti egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs a KĂĄrpĂĄtok eurorĂŠgiĂł romĂĄn ĂŠs magyar megyĂŠiben In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2006., szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2007, 331-354.
SzĹcs Levente:
NATO-tagsĂĄg â elĹnyĂśk ĂŠs nehĂŠzsĂŠgek In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2003, szerk. BodĂł Barna, SzĂłrvĂĄny AlapĂtvĂĄny â Marineasa KĂśnyvkiadĂł, TemesvĂĄr, 2003, 49â55.
SzĹcs Levente:
CsatlakozĂĄs â 2007-ben? In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2004â2005, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2005, 3â15.
Csetri Elek:
Szellemi ĂŠrtĂŠkcsere ErdĂŠly ĂŠs Nyugat kĂśzĂśtt (1540-1825) In: EmlĂŠkkĂśnyv BenkĹ Samu szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2008, 23â38.
JakĂł KlĂĄra:
"...csak induljunk tractĂĄban" : diplomĂĄciai ĂrĂĄsbelisĂŠg ĂŠs protokoll az ErdĂŠlyi FejedelemsĂŠg kĂźlkapcsolataiban In: EmlĂŠkkĂśnyv Egyed Ăkos szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. PĂĄl Judit; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2010, 149â154.
KĂśpeczi BĂŠla:
A tĂśrĂśktĹl fĂźggĹ ErdĂŠly a nemzetkĂśzi politikĂĄban In: EmlĂŠkkĂśnyv JakĂł Zsigmond szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. KovĂĄcs AndrĂĄs; Sipos GĂĄbor; Tonk SĂĄndor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 1996, 274â280.
Kurucz GyĂśrgy:
Sir Thomas Roe ĂŠs az erdĂŠlyi-lengyel viszony Bethlen GĂĄbor fejedelemsĂŠge idejĂŠn In: MagyarhontĂłl az ĂşjvilĂĄgig : emlĂŠkkĂśnyv UrbĂĄn AladĂĄr ĂśtvenĂŠves tanĂĄri jubileumĂĄra, szerk. ErdĹdy GĂĄbor; Hermann RĂłbert, Argumentum, Bp., 2002, 55â63.
Papp SĂĄndor:
II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs a Porta In: SzerencsĂŠnek elegyes forgĂĄsa. II. RĂĄkĂłczi GyĂśrgy ĂŠs kora, szerk. KĂĄrmĂĄn GĂĄbor, SzabĂł AndrĂĄs-PĂŠter, L'Harmattan â Transylvania EmlĂŠkeiĂŠrt TudomĂĄnyos EgyesĂźlet, Bp., 2009, 99â170.
R. VĂĄrkonyi Ăgnes:
Az eurĂłpai jelenlĂŠt alternatĂvĂĄi In: Bethlen ErdĂŠlye, ErdĂŠly Bethlene. A Bethlen GĂĄbor trĂłnra lĂŠpĂŠsĂŠnek 400. ĂŠvfordulĂłjĂĄn rendezett konferencia tanulmĂĄnyai, szerk. DĂĄnĂŠ Veronika; Horn IldikĂł; Lupescu MakĂł MĂĄria; Oborni TerĂŠz; RĂźsz-Fogarasi EnikĹ; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2014, 13â35.
Seres IstvĂĄn:
Egy krĂmi tatĂĄr nemesĂşr II. RĂĄkĂłczi Ferenc udvarĂĄban In: TanulmĂĄnykĂśtet Heckenast GusztĂĄv emlĂŠkĂŠre : a Miskolcon, 2000. mĂĄrcius 24-25. napjĂĄn megtartott emlĂŠkkonferencia elĹadĂĄsai, szerk. Bessenyei JĂłzsef, Miskolcai Egyetem, Miskolc, 2001, 102â119.
Vida Bence:
Bethlen MiklĂłs nemzetkĂśzi kapcsolatrendszere In: Paletta : II. KoraĂşjkor-tĂśrtĂŠneti DiĂĄkkonferencia : tanulmĂĄnykĂśtet, szerk. BĂłdai Dalma; Vida Bence, ELTE BTK KĂśzĂŠp- ĂŠsKoraĂşjkorai Magyar TĂśrtĂŠneti TanszĂŠk, Bp., 2015, 51â69.
Gergely AndrĂĄs:
Az 1849. ĂŠvi erdĂŠlyi (elsĹ) orosz intervenciĂł a porosz diplomĂĄcia tĂźkrĂŠben In: EmlĂŠkkĂśnyv Egyed Ăkos szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. PĂĄl Judit; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2010, 123â128.
BarabĂĄs BĂŠla; SebĹk LĂĄszlĂł; SĂźle Andrea:
Kapcsolatok az anyanemzettel In: Hetven ĂŠv. A romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnete 1919â1999, szerk. DiĂłszegi LĂĄszlĂł; R. SĂźlĂŠ Andrea, MagyarsĂĄgkutatĂł IntĂŠzet, Bp., 1990, 110â115.
TĂłth SzilĂĄrd:
KarikatĂşrĂĄk ĂŠs sajtĂłpropaganda a hideghĂĄborĂş alatt : a koreai hĂĄborĂş megjelenĂtĂŠse a korabeli romĂĄniai magyar nyelvĹą kommunista sajtĂłban In: Ablakok a mĂşltra, szerk. Nagy RĂłbert; RĂźsz-Fogarasi EnikĹ, Egyetemi MĹąhely KiadĂł â Bolyai TĂĄrsasĂĄg, KolozsvĂĄr, 2012, 305â326.
Vincze GĂĄbor:
A kolozsvĂĄri magyar konzulĂĄtus â mint az 1945 utĂĄni magyarâromĂĄn ĂĄllamkĂśzi kapcsolatok egyik neuralgikus kĂŠrdĂŠse In: KolozsvĂĄr 1000 ĂŠve. A 2000. oktĂłber 13â14-ĂŠn rendezett konferencia elĹadĂĄsai, szerk. DĂĄnĂŠ Tibor KĂĄlmĂĄn; Egyed Ăkos; Sipos GĂĄbor; Wolf Rudolf, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet â Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2001, 270â278.
PomogĂĄts BĂŠla:
Otthon mindenĂźtt a magyar szigettengereken Korunk, 10., 2015, 16â23.
MolnĂĄr Judit:
Alexandru Vaida-Voievod ĂŠs Iuliu Maniu levĂŠlvĂĄltĂĄsai 1919â1920-ban Korunk, 10., 2015, 98â103.
SzabĂł RĂłbert:
A LiberĂĄlis InternacionĂĄlĂŠ (Liberal International) Magyar Csoportja ĂŠs a romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg helyzete Korunk, 9., 2015, 105â115.
Tibori SzabĂł ZoltĂĄn:
Hogyan lett PomogĂĄts BĂŠlĂĄbĂłl "kĂśvetelĹzĹ fundamentalista"? Korunk, 10., 2014, 106â110.
Baumgartner Bernadett:
EurĂłpai integrĂĄciĂłs tĂśrekvĂŠsek RomĂĄniĂĄban a 20. szĂĄzad elsĹ felĂŠben Pro Minoritate, 2, 2007, 171â208.
Munteanu, Ion Alex:
Sanctificarea unui martir al neamului = A nemzet mĂĄrtĂrjainak szenttĂŠ avatĂĄsa România Mare, 60., 1991, 3.
MuČat, Mircea:
România ĂŽn jocul de interese al Marilor Puteri. 1940-1947 = RomĂĄnia a nagyhatalmak ĂŠrdek-jĂĄtĂŠkĂĄban. 1940â1947 România Mare, 57., 1991, 3.
Olti Ăgoston:
Mindszenty JĂłzsef ĂŠrsek ĂŠs az erdĂŠlyi kĂŠrdĂŠs. Dokumentumok a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni bĂŠke-elĹkĂŠszĂtĂŠs tĂśrtĂŠnetĂŠhez Pro Minoritate, 1, 2006, 129â154.