Ádám Rebeka Nóra – Bándi Melissa – Bárdi Nándor – Hunyadi Attila – Kelemen Fruzsina – Meister Róbert
Románia – Erdély – a romániai magyarság történetéről 1990–2015

 

121 találat    lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-121

Vajda András: Egy sáromberki helytörténetíró és munkája: a rólunk szóló történelem (Esetelemzés) Erdélyi Múzeum, 4., 2012, 150–160.

Várdy Béla: Trianon megnyilvánulása a két világháború közti magyar történetírásban Aetas, 3-4., 2003, 286–305.

Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon Történelmi Szemle, 2., 2014, 179–202.

Vogel Sándor: Történelem és mítosz a román nemzettudatban. Külpolitika, 2., 1998, 117–121.

Beke György: Káprázat és igazság. Az első magyar monográfia Romániáról. Kortárs, 5., 1997, 64–73.

Jakó Klára: Hogyan láttak minket? Magyarságkép a 17. századi és 18. század eleji moldvai és havasalföldi elbeszélő forrásokban Történelmi Szemle, 2., 2011, 163–182.

Papp Sándor: Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál. Diplomatikai vizsgálat a román vajdák szultáni 'ahdnaméi körül Aetas, 1., 2002, 67–96.

L. Balogh Béni: A döntőbíráskodás kérdése a magyar–román kapcsolatokban 1940 nyarán  Korunk, 3., 2012, 76–84.

Zákonyi Botond: Tündérkert. Egy magyar-román történeti konszenzus és előzményei. Limes, 1996, 164–171.

Demény Lajos: A román történetírásról a Ceaușescu-érában Múltunk, 1., 1990, 85–99.

Péter László: A nemzeti közösség és múltja. Holmi, 6., 1993, 841–849.

Lázok Klára: A román közelmúlt és az oral history. Oral history a romániai történeti kutatásokban Aetas, 2., 2007, 123–129.

B. Szabó János – Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) Századok, 5., 2012, 1015–1048.

Balázs Mihály – Monok István: Az első magyar ars historica: Szamosközy István Giovanni Michaele Bruto történetírói módszeréről. Lymbus, 1992, 49–86.

Farkas Gábor Farkas: Ransanus és a sárkány Erdélyi Múzeum, 4., 2013, 32–37.

Füvessy Anikó: “Mitsoda Fatumokon forgott Erdélynek dolga” Cserei Mihály Históriájának kéziratos másolata. Jászkunság, 3., 1999, 165–170.

Gálfi Emőke: Szamosközy István, a requisitor Erdélyi Múzeum, 3., 2012, 116–123.

Jakó Zsigmond: Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező. Magyar Könyvszemle, Ua. Erdélyi Múzeum, 2., 1–4., 1991, 1991, 353–375., 76–99.

Marjanucz László: Franz Griselini Bánság-képe Aetas, 3., 2013, 24–43.

Miskolczy Ambrus: A 18. századi erdélyi népességszámok értelmezésének historiográfiájából Múltunk, 1., 2013, 6–35.

Papp Sándor: Bethlen Gábor hatalomra kerülése a török forrásokban és történetírásban. Tayyib Gökbilgin kutatásai és eredményei Aetas, 3., 2015, 72–84.

Turai Tünde: A koronázáshoz fűződő kúltusz Decsy Sámuel és Katona István történelemszemléletében. Erdélyi Múzeum, 1–2., 1999, 143–146.

Ugry Gábor: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24–26.) Századok, 5., 2014, 1335–1341.

Veress Dániel: Idő, történelem, emlékezés Székelyföld, 1., 1998, 108–113.

Zsoldos Attila: Szent István vármegyéi.  História, 4., 2000, 16-18.

Zsoldos Attila: Közös múlt a középkorban.  História, 4–5., 2008, 7-8.

Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történetírásban Aetas, 1-2., 1999, 62–85.

Miskolczy Ambrus: Arról, amit az Erdély történetében írtunk. Aetas, 1–2., 1992, 150–157.

Balogh Ferenc: Az erdélyi emlékek összeírója (Köváry László). Művelődés, 10., 1994, 7–8.

Egyed Ákos: A modern Kolozsvár születése. A hosszú 19. század változásai.  Rubicon, 2–3., 2005, 72-84.


bga.zrt
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék