39 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 |
31-39
Treptow, Kurt. W. (szerk.):
Dracula. Essays on the life and times of Vlad ŢepeĹ = Drakula : esszĂŠk Vlad Tepes ĂŠlete ĂŠs kora tĂŠmakĂśrbĹl Columbia University Press, New York, 1991, 336.
Magyar IstvĂĄn:
A havasalfĂśldi, erdĂŠlyi ĂŠs bĂĄnĂĄti bolgĂĄrok âkĂśzĂśssĂŠgi jogaiâ a 18. szĂĄzadban. In SzomszĂŠdaink kĂśzĂśtt Kelet-EurĂłpĂĄban. EmlĂŠkkĂśnyv Niederhauser Emil 70. szĂźletĂŠsnapjĂĄra., Szerk. Glatz Ferenc, MTA TĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi IntĂŠzet, 1993, 103-108.
Corvisier, M. AndrĂŠ:
Soldats originaires de Transylvanie, Moldavie et Valachie dans l'armee française au XVIIIe siĂŠcle In: HĂĄborĂş ĂŠs tĂĄrsadalom : KirĂĄly BĂŠla emlĂŠkkĂśnyv, szerk. JĂłnĂĄs PĂĄl; Pastor, Peter; TĂłth PĂĄl PĂŠter, SzĂĄzadvĂŠg, Bp., 1992, 109â122.
Binder PĂĄl:
Antecedente si consecinte sud-transilvanene ale formarii voievodatului Munteniei (sec. XIII-XIV.) I. [Havaselve vajdasĂĄg megalakulĂĄsĂĄnak dĂŠl-erdĂŠlyi elĹzmĂŠnyei ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyei (13-14. szĂĄzad)] In: Acta 1995. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠvkĂśnyve. 1. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1996, 265â278.
Binder PĂĄl:
Antecedente si consecinte sudtransilvanene ale formarii voievodatului Munteniei (sec. XIII-XIV.) II. = Havaselve vajdasĂĄg megalakulĂĄsĂĄnak dĂŠl-erdĂŠlyi elĹzmĂŠnyei ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyei (13-14. szĂĄzad) II. In: Acta 1996. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂŠs az ErdĹvidĂŠki MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1997, 33â46.
JakĂł KlĂĄra:
A SzalĂĄnczyak. Egy fejezet az erdĂŠlyi fejedelemsĂŠg keleti diplomĂĄciĂĄjĂĄnak tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl In: EmlĂŠkkĂśnyv Imreh IstvĂĄn szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. Kiss AndrĂĄs, KovĂĄcs Kiss GyĂśngy, Pozsony Ferenc, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 1999, 199â210.
JakĂł KlĂĄra:
BĂĄthory GĂĄbor ĂŠs a romĂĄn vajdasĂĄgok In: BĂĄthory GĂĄbor ĂŠs kora, szerk. Papp KlĂĄra; Jeney-TĂłth AnnamĂĄria; Ulrich Attila, Debreceni Egyetem TĂśrtĂŠnelmi IntĂŠzete â ErdĂŠly-tĂśrtĂŠneti AlapĂtvĂĄny, Debrecen, 2009, 123â132.
Papp SĂĄndor:
Ăjabb adatok Bethlen GĂĄbor hatalomra kerĂźlĂŠse tĂśrtĂŠnetĂŠhez In: Bethlen ErdĂŠlye, ErdĂŠly Bethlene. A Bethlen GĂĄbor trĂłnra lĂŠpĂŠsĂŠnek 400. ĂŠvfordulĂłjĂĄn rendezett konferencia tanulmĂĄnyai, szerk. DĂĄnĂŠ Veronika; Horn IldikĂł; Lupescu MakĂł MĂĄria; Oborni TerĂŠz; RĂźsz-Fogarasi EnikĹ; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2014, 36â47.
***:
Budapest, 1940. aug. 30. utĂĄn. Baumgartner SĂĄndor kĂźlĂźgyi sajtĂłelĹadĂł kimutatĂĄsa a MoldvĂĄban ĂŠs HavasalfĂśldĂśn lakĂł magyarsĂĄg szĂĄmĂĄrĂłl ĂŠs felekezeti megoszlĂĄsĂĄrĂłl az 1930. ĂŠvi romĂĄn statisztika alapjĂĄn In: Magyarok kisebbsĂŠgben ĂŠs szĂłrvĂĄnyban. A Magyar MiniszterelnĂśksĂŠg NemzetisĂŠgi ĂŠs KisebbsĂŠgi OsztĂĄlyĂĄnak vĂĄlogatott iratai, 1919â1978, szerk. BĂĄn D. AndrĂĄs; DiĂłszegi LĂĄszlĂł; FejĹs ZoltĂĄn; Romsics IgnĂĄc; Vinnai GyĹzĹ, Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄny, Bp., 1995, 276â290.
Bereczki AndrĂĄs:
RomĂĄnia nĂŠpessĂŠgĂŠnek alakulĂĄsa 1930-1992 kĂśzĂśtt. ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1993, 76â98.
Miskolczy Ambrus:
A karĂł mint metafora. TallĂłzĂĄs a Drakula-irodalomban 2. Buksz, 1., 1994, 64â60.
Miskolczy Ambrus:
A "romĂĄn jelensĂŠg" francia szemmel, avagy Catherine Durandin "trilĂłgiĂĄja". ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1999, 31â43.
Pach Zsigmond PĂĄl:
A harmincadvĂĄm ErdĂŠlyben ĂŠs HavasalfĂśldĂśn a 15. szĂĄzad elsĹ felĂŠben TĂśrtĂŠnelmi Szemle, 1-2., 1998, 33â41.
Pecican Ovidiu:
Katolikus romĂĄnok, a pĂĄpa ĂŠs Nagy Lajos Provincia, 11 (17)., 2001, 13.
Bur MĂĄrta:
A katolikus bolgĂĄrok szerepĂŠrĹl HavasalfĂśld, ErdĂŠly ĂŠs a BĂĄnsĂĄg gazdasĂĄgi ĂŠletĂŠben (17-18. sz.). SzĂĄzadok, 4., 2000, 933â950.
Foki Ibolya:
Magyar katolikusok Moldva-OlĂĄhorszĂĄgban a 19. szĂĄzad kĂśzepĂŠn. SzĂĄzadok, 5., 1996, 1287â1295.
JakĂł KlĂĄra:
MihĂĄly vajda magyar secretariusairĂłl ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1., 2015, 113â127.
Miskolczy Ambrus:
SzabadsĂĄgmozgalmak ErdĂŠlyben, MoldvĂĄban, HavaselvĂŠn. HistĂłria, 3., 1998, 18-22.
VeszprĂŠmy LĂĄszlĂł â Somogyi GrĂŠta:
KĂĄroly RĂłbert magyar kirĂĄly 1330. ĂŠvi havasalfĂśldi hadjĂĄrata ĂŠs az Ăşn. posadai csata historiogrĂĄfiĂĄja. HadtĂśrtĂŠnelmi KĂśzlemĂŠnyek, 1., 2014, 23-40.
Berecki AndrĂĄs:
RomĂĄnia nĂŠpessĂŠgĂŠnek alakulĂĄsa 1930-1992 kĂśzĂśtt. ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1â2., 1993, 76â98.
Binder PĂĄl:
Havaselve vajdasĂĄg megalakulĂĄsĂĄnak dĂŠl-erdĂŠlyi elĹzmĂŠnyei ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyei (13-14. sz.) SzĂĄzadok, 5., 1995, 1123â1153.
JakĂł KlĂĄra:
IrĂĄsbelisĂŠgĂźnk ismeretlen ĂĄgai. Korunk, 4., 1992, 116â118.
PĂĄlosfalvi TamĂĄs:
Az 1442. mĂĄrciusi tĂśrĂśk hadjĂĄrat. AdalĂŠkok Hunyadi JĂĄnos elsĹ tĂśrĂśkellenes harcaihoz TĂśrtĂŠnelmi Szemle, 1-2., 2001, 43â54.
Achim, Viorel:
Ordinul Franciscan in ŢÄrile Române ĂŽn secolele XIV-XV. Aspectele teritoriale = A ferences rend a romĂĄn orszĂĄgokban a XIV-XV. szĂĄzadban : terĂźleti vonatkozĂĄsok Revista istoricÄ, 5/6., 1996, 391â410.
LÄzÄrescu, George:
Italia mia Contemporanul, 9., 10., 1990, 8., 8.
Makkai BĂŠla:
Az elsĹ magyar nyelvĹą ĂşjsĂĄg Ă-RomĂĄniĂĄban Pro Minoritate, 1, 2004, 19â36.
Munteanu, Ion Alex:
Sanctificarea unui martir al neamului = A nemzet mĂĄrtĂrjainak szenttĂŠ avatĂĄsa România Mare, 60., 1991, 3.
State, Radu Alexandru:
Un aspect al relaĹŁiilor dintre Ţara RomâneascÄ Ĺi Transilvania ĂŽn secolul al XVII-lea: Radu Mihalcea = HavasalfĂśld ĂŠs ErdĂŠly 18. szĂĄzadi kapcsolatainak egy aspektusa: Radu Mihalcea Anuarul Institutului de Istorie Cluj-Napoca, -, 1999/2000, 99â101.
Andea, Susana; Andea, Avram:
Familia Buicescu-SzalĂĄnczi (sec. al XVII-lea) = A Buicescu-SzalĂĄnczi csalĂĄd : (XVII. sz.) Anuarul Institutului de Istorie Cluj-Napoca, -, 2000, 39â61.
Fazakas IstvĂĄn:
Az ErdĂŠlyi FejedelemsĂŠg. KemĂŠny JĂĄnos ErdĂŠlyi hĂradĂł, 13., 1991, 4.