146 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 |
31-60 ...
121-146
PĂĄl-Antal SĂĄndor:
A SzĂŠkelyfĂśld ĂŠs vĂĄrosai. TĂśrtĂŠnelmi tanulmĂĄnyok ĂŠs kĂśzlemĂŠnyek Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2003, 431.
PĂĄl-Antal SĂĄndor; ĂrdĂśgh Imre; BalĂĄzs DĂŠnes; MiklĂłs MĂĄrton:
CsĂkmadaras. Egy felcsĂki falu mĂşltja ĂŠs jelene Mentor, MarosvĂĄsĂĄrhely, 2006, 485.
PĂĄl Judit:
UniĂł vagy âunificĂĄltatĂĄsâ? ErdĂŠly uniĂłja ĂŠs a kirĂĄlyi biztos mĹąkĂśdĂŠse .1867â1872 ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2010, 496.
L. Balogh BĂŠni:
KĂźzdelem; ErdĂŠlyĂŠrt. A magyarâromĂĄn viszony ĂŠs a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs 1940â1944 kĂśzĂśtt AkadĂŠmiai K., Bp., 2013, 335.
BorbĂŠly TamĂĄs:
Van-e ĂŠlet az autonĂłmia utĂĄn? KoinĂłnia, Cluj, 2014, 205.
Bicsok ZoltĂĄn
:
A Hargita Megyei LevĂŠltĂĄr 1919 utĂĄni fondjainak ĂŠs gyĹąjtemĂŠnyeinek jegyzĂŠke.
Hargita Megyei LevĂŠltĂĄr
, RomĂĄnia, CsĂkszereda
, 2019, 624.
Hermann GusztĂĄv MihĂĄly
:
UdvarhelyszĂŠk - a kĂśzigazgatĂĄs ĂŠs kĂśzĂŠlet tĂśrtĂŠnete.
Zepeczaner JenĹ; Elekes Tibor
, Pro Print KĂśnyvkiadĂł
, RomĂĄnia, CsĂkszereda
, 2016, 460.
Vofkori LĂĄszlĂł; Lenart, Ana:
Unitati administrativ-teritoriale istorice se regiumi etnografice in sudul si estul Transilvaniei = TĂĄjak ĂŠs tĂśrtĂŠneti-terĂźleti kĂśzigazgatĂĄsi egysĂŠgek DĂŠl- ĂŠs Kelet-ErdĂŠlyben In: Acta 1998. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠs a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1999, 27â35.
Binder PĂĄl:
Antecedente si consecinte sud-transilvanene ale formarii voievodatului Munteniei (sec. XIII-XIV.) I. [Havaselve vajdasĂĄg megalakulĂĄsĂĄnak dĂŠl-erdĂŠlyi elĹzmĂŠnyei ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyei (13-14. szĂĄzad)] In: Acta 1995. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠvkĂśnyve. 1. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1996, 265â278.
Binder PĂĄl:
Antecedente si consecinte sudtransilvanene ale formarii voievodatului Munteniei (sec. XIII-XIV.) II. = Havaselve vajdasĂĄg megalakulĂĄsĂĄnak dĂŠl-erdĂŠlyi elĹzmĂŠnyei ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyei (13-14. szĂĄzad) II. In: Acta 1996. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂŠs az ErdĹvidĂŠki MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1997, 33â46.
Varga Andrea:
A moldvai magyar rĂłmai katolikusok oktatĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsei ĂŠs a helyi kĂśzigazgatĂĄs 1859â1920 kĂśzĂśtt In: A moldvai csĂĄngĂłk. VeszĂŠlyeztetett ĂśrĂśksĂŠg, veszĂŠlyeztetett kultĂşrĂĄk, szerk. DiĂłszegi LĂĄszlĂł, Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄny, Bp., 2006, 71â77.
***:
Budapest 1922. mĂĄjus 30. Dr. Papp Antal jelentĂŠse a miniszterelnĂśk szĂĄmĂĄra KrassĂł-SzĂśrĂŠny megye nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatairĂłl In: Magyarok kisebbsĂŠgben ĂŠs szĂłrvĂĄnyban. A Magyar MiniszterelnĂśksĂŠg NemzetisĂŠgi ĂŠs KisebbsĂŠgi OsztĂĄlyĂĄnak vĂĄlogatott iratai, 1919â1948, szerk. BĂĄn D. AndrĂĄs; DiĂłszegi LĂĄszlĂł; FejĹs ZoltĂĄn; Romsics IgnĂĄc; Vinnai GyĹzĹ, Teleki LĂĄszlĂł AlapĂtvĂĄny, Bp., 1995, 152.
Nagy Szabolcs:
ImpĂŠriumvĂĄltĂĄs SepsiszentgyĂśrgyĂśn 1918â1919 In: Acta Siculica 2012â2013. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂvkĂśnyve, szerk. Barti Levente, Kocs IrĂŠn, Bordi Zsigmond LĂłrĂĄnd, SztĂĄncsuj SĂĄndor JĂłzsef, CsĂĄki ĂrpĂĄd, Demeter Lajos, SzĹcsnĂŠ Gazda EnikĹ, SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum, SepsiszentgyĂśrgy, 2013, 345â356.
Nagy MihĂĄly ZoltĂĄn:
KolozsvĂĄr az ĂŠszak-erdĂŠlyi szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄs idĹszakĂĄban 1944. oktĂłberâ1945. mĂĄrcius In: KolozsvĂĄr 1000 ĂŠve. A 2000. oktĂłber 13â14-ĂŠn rendezett konferencia elĹadĂĄsai, szerk. DĂĄnĂŠ Tibor KĂĄlmĂĄn; Egyed Ăkos; Sipos GĂĄbor; Wolf Rudolf, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet â Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2001, 248â269.
Bakk MiklĂłs:
A regionalizmus kronolĂłgiĂĄja RomĂĄniĂĄban In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2003, szerk. BodĂł Barna, SzĂłrvĂĄny AlapĂtvĂĄny â Marineasa KĂśnyvkiadĂł, TemesvĂĄr, 2003, 415â428.
Balogh MĂĄrton:
KisebbsĂŠgek anyanyelvhasznĂĄlata a kĂśzigazgatĂĄsban In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2002, szerk. BodĂł Barna, SzĂłrvĂĄny AlapĂtvĂĄny â Polis KĂśnyvkiadĂł, TemesvĂĄr â KolozsvĂĄr, 2002, 40â46.
BodĂł Barna:
KistĂŠrsĂŠgek â a hiĂĄnyzĂł szereplĹk In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2003, szerk. BodĂł Barna, SzĂłrvĂĄny AlapĂtvĂĄny â Marineasa KĂśnyvkiadĂł, TemesvĂĄr, 2003, 105â122.
SzĂĄsz AlpĂĄr ZoltĂĄn; SĂĄrosi-MĂĄrdirosz Krisztina:
HelyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok 2008 jĂşniusĂĄban In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2007-2008., szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2008, 163-200.
Veress EmĹd:
A kĂśzigazgatĂĄs reformja RomĂĄniĂĄban (2003-2004) In: RomĂĄniai magyar ĂŠvkĂśnyv 2004â2005, szerk. BodĂł Barna, FundaČia DIASPORA - Editura Marineasa, TemesvĂĄr, 2005, 199â212.
B. Garda DezsĹ:
A szĂŠkelysĂŠg autonĂłm intĂŠzmĂŠnyei a 19. szĂĄzad elsĹ felĂŠig In: Acta (Siculica) 2006. SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum â DĂŠlkeleti IntĂŠzet ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. Vargha MihĂĄly, BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 2006, 103â111.
Garda DezsĹ:
A szĂŠkelysĂŠg autonĂłm intĂŠzmĂŠnyei a 19. szĂĄzad elsĹ felĂŠig In: Acta. A CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂŠs a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2003/1., SepsiszentgyĂśrgy â CsĂkszereda, 2004, 111â118.
Garda DezsĹ:
Az 1581. ĂŠvi gyergyĂłszentmiklĂłsi falutĂśrvĂŠny In: EmlĂŠkkĂśnyv Egyed Ăkos szĂźletĂŠsĂŠnek nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄra, szerk. PĂĄl Judit; Sipos GĂĄbor, ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet, KolozsvĂĄr, 2010, 107â112.
Hermann GusztĂĄv MihĂĄly:
UdvarhelyszĂŠk belsĹ terĂźleti tagolĂłdĂĄsa a 18. szĂĄzadban In: Studii de istorie modernÄ a Transilvaniei : omagiu profesorului Magyari AndrĂĄs, szerk. PĂĄl Judit; RĂźsz-Fogarasi EnikĹ, Presa UniversitarÄ ClujeanÄ, Cluj-Napoca, 2002, 214â225.
Imreh IstvĂĄn:
RendtartĂł, ĂśnigazgatĂł kĂśzĂśssĂŠgek a SzĂŠkelyfĂśldĂśn In: R. VĂĄrkonyi Ăgnes emlĂŠkkĂśnyv. SzĂźletĂŠsĂŠnek 70. ĂŠvfordulĂłja ĂźnnepĂŠre, szerk. Tusor PĂŠter, Rihmer ZoltĂĄn, Thoroczkay GĂĄbor, ELTE BĂślcsĂŠszettudomĂĄnyi KAta, Bp., 1998, 417â427.
Imreh IstvĂĄn:
RendtartĂł, ĂśnigazgatĂł kĂśzĂśssĂŠgek a SzĂŠkelyfĂśldĂśn In: ErdĂŠlyi eleink emlĂŠkezete, 1550-1850 : tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyok, Imreh IstvĂĄn, Teleki L. AlapĂtvĂĄny â Polis, Budapest â KolozsvĂĄr, 1999, 101â111.
Imreh IstvĂĄn:
UdvarhelyszĂŠk legrĂŠgebbi falutĂśrvĂŠnye (1615) In: ErdĂŠlyi eleink emlĂŠkezete, 1550-1850 : tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyok, Imreh IstvĂĄn, Teleki L. AlapĂtvĂĄny â Polis, Budapest â KolozsvĂĄr, 1999, 131â135.
Imreh IstvĂĄn:
AlsĂł-FehĂŠr megyei falusbĂrĂĄk szĂĄmadĂĄsai (1796â1806) In: ErdĂŠlyi eleink emlĂŠkezete, 1550-1850 : tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyok, Imreh IstvĂĄn, Teleki L. AlapĂtvĂĄny â Polis, Budapest â KolozsvĂĄr, 1999, 150â172.
Imreh IstvĂĄn:
A termĂŠszeti kĂśrnyezet oltalmazĂĄsa a szĂŠkely rendtartĂĄsokban In: ErdĂŠlyi eleink emlĂŠkezete, 1550-1850 : tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyok, Imreh IstvĂĄn, Teleki L. AlapĂtvĂĄny â Polis, Budapest â KolozsvĂĄr, 1999, 181â190.
KordĂŠ ZoltĂĄn:
Az ĂrpĂĄd-kori szĂŠkely ispĂĄnok In: Historia manet : volum omagial : DemĂŠny Lajos emlĂŠkkĂśnyv, szerk. Barbu, Bioleta; TĂźdĹs S. Kinga, Kriterion, BucureČti â Cluj, 2001, 199â208.
KristĂł Gyula:
Despre formarea comitatelor sud-transilvanene = A dĂŠl-erdĂŠlyi vĂĄrmegyĂŠk kialakulĂĄsĂĄrĂłl In: Acta 1998. A SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeum ĂŠs a CsĂki SzĂŠkely MĂşzeum ĂvkĂśnyve. 2. kĂśtet, szerk. BoĂŠr Hunor, T3 KiadĂł, SepsiszentgyĂśrgy, 1999, 9â26.